Jászkunság

2021.02.15. 14:00

Sokan laknak egyedül, mégsem akarnak megválni a nagy háztól

Hazánkban is sok nyugdíjas szorul arra, hogy számos dologról lemondjon, spóroljon a kelleténél jobban, miközben kívülről a kép pont az ellenkezőjét sugallná. Az Eurostat friss statisztikái szerint a 65 év feletti korosztályban 39,5 százalék él az igényeit meghaladó méretű ingatlanokban Magyarországon, ám korántsem mindenki olyan tehetős, hogy egyedül élő nyugdíjasként egy tágas lakást vagy nagy, akár többszintes családi házat fenntartson.

Kovács Berta

Feketéné Marika néni másfél éve költözött Szolnokon egy földszinti kisebb lakásba a tízemeletesben lévő háromszobás társasházi otthonából. A régi helyen már a közös költség is magas volt nyugdíjához képest, és garázs is tartozott a lakáshoz, holott ő már rég nem vezetett megromlott látása miatt. Marika néni belátta, hogy jobban jár a költözéssel, az új helyen jóval kevesebbet a rezsi, a közös költség, a gyerekek pedig inkább őt látják vendégül hosszabb időre, így nem gond a többi szoba hiánya.

Sokan azonban nem szívesen mozdulnak megszokott tágas otthonukból akkor sem, ha a gyerekek már kirepültek, így a magára maradt, kis nyugdíjból élő szülőnek már igencsak be kell húznia a nadrágszíjat a lakhatással járó költségek – rezsi, javítások, családi ház felújítása, karbantartása – kigazdálkodásához

Vajon miért nem szívesen válnak meg a már túl nagy vagy túl drága ingatlantól az idősek? Erről kérdeztük dr. Szarvák Tibor szociológust.

– Egyrészt belejátszik a kényelem is, hiszen a vidéki lakáspolitika miatt a hosszú ideig a lakáspiac lényegében állt. Ennek oldására jött létre a falusi csok. A pangó vidéki lakáspiac hatására vélekedtek úgy sokan, hogy ragaszkodnak házukhoz akkor is, ha nehéz fenntartani, és mégis csak egy élet munkája van benne, a család életének része, így nem szívesen válnak meg tőle, különösen, ha meg sem fizetik.

– A falusi csok segít ezen, de idő kell, hogy változzon a hozzáállás. Másrészt érzelmileg is kötődnek a házhoz, ifjúkoruk emlékeihez, ez a kapaszkodás pedig erősen meghatározó tényező. Hallottam, hogy inkább olyan spórolási technikákkal élnek, mint például lezárják a felső szintet fűtésileg is, és csak akkor használják, ha a család, gyerekek unokák látogatóba jönnek – mutatott rá a szociológus.

Egy szociális szakember is az erős érzelmi kötődést jelölte meg legmeghatározóbb oknak.

– Minél korosabb valaki, annál nehezebben vált, nehezebb kimozdítani megszokott környezetéből. Persze vannak kivételek. Faluhelyen könnyebb pótolni a nyugdíjazással kieső bevételeket, lehet kertet művelni, állatot tartani, és a hagyományos fűtési módszerekkel nem kell az egész lakást melegen tartani, kályhában meg el lehet tüzelni az újságpapírt és a fákról lemetszett gallyakat is.

– A gond inkább akkor jelentkezik, ha valaki már nehezen tudja ellátni magát, nem hogy kertet műveljen, ilyenkor van, hogy pár száz, pár ezer forintokért elkezd segítőket fogadni. Az öregedő házakon is egyre több a javítani való, amit már egy kisebb nyugdíjból nehéz kigazdálkodni, ha nincs jelentősebb megtakarítása. Közben nő a gyógyszerköltség is, és mint látjuk, manapság az árak is nagyon emelkednek.

– Nincs is mindenki tisztában a kérhető támogatásokkal, sokan nem szívesen szólnak, ha bajban vannak. Városon pedig a korábban megszokott luxushoz ragaszkodnának, olyanok is, akik nem takarékoskodtak nyugdíjas éveikre, vagy a másik, már elhunyt fél volt a kereső, és lakóhelyet alig-nyugdíjból kéne fenntartani.

Tóth bácsi is ragaszkodik emeletes, tetőtér beépítésű jókora családi házához, amit még vállalkozó korában építtetett. Csakhogy betegsége miatt a vállalkozást fel kellett adni, leszázalékolták. Szerencsére gyerekei, leendő örökösök is ragaszkodnak az ingatlanhoz, így segítik apjukat.

Kényelmi okokra hivatkoznak inkább

Gávris Szabolcs, a CasaNetwork Ingatlanszövetség egyik tulajdonosa arról számolt be, hogy bár biztos vannak, akik azért akarnak lakást eladni, mert túl drága már számukra, de jellemzőbb, hogy az idősek kényelmi szempontokra hivatkozva jelennek meg nálunk. Például azért válnának meg lakásuktól, mert túl nagy és nehezen tudják már rendben tartani, takarítani. Vagy a városban olyan társasházban van emeleti lakásuk, ahol nincs lift és gondot okoz a lépcsőzés.

– Ezek az idősek szívesen vállalnák a cserét is, attól tartva, hogy ha elkezdik árulni a lakásukat, nem biztos, hogy addigra találnak új lakóhelyet, mire jelentkezik a vevő. Mostanság nincs túl sok cserelehetőség, ennek ellenére idén is volt már ilyen tranzakció. Olyannal is találkoztunk, aki azért akarta eladni az ingatlant, mert inkább szociális otthonba költözött.

 

Ezek is érdekelhetik