A lelki batyu kicsomagolása sokszor időigényes folyamat

– Sajnos korábban is jellemezte életünket, hogy sokszor „csak úgy” elmentünk egymás mellett; közönnyel, unottan, olykor fölényesen. Mindez a járvány alatt tovább fokozódott, az izoláció miatt ez a jeges űr, csak tovább mélyült az egyes ember lelkében. A bizonytalanság és kiszámíthatatlanság mellett valamilyen szinten mindenkit megérintett létünk végességének tudata, ami növeli a szorongást – számolt be az elmúlt év lelki hatásairól dr. Gőgh Edit kunszentmártoni neurológus, pszichiáter főorvos.

A szakember szerint a koronavírus-járvány berobbanása óta harminc-ötven százalékkal nőtt a pánikbetegek, depressziós tünetekkel küzdő emberek száma.

– Volt olyan középiskolás páciensem, aki súlyos szorongás miatt keresett fel.

– Az egyik osztálytársa koronavírusban elveszítette a szüleit, és ő azóta nem tudott aludni, folyton azon járt az agya, mi lesz, ha ő és négy évvel fiatalabb testvére is elveszítik szüleiket.

– De megfordult nálam olyan középkorú, keménykötésűnek látszó, és önmagát is annak tartó férfi, aki átesett egy viszonylag enyhe lefolyású fertőzésen. Az addig stabil idegrendszerű páciensnél félelemérzések, szorongások, pánikrohamok, sírási kényszerek jelentkeztek. Nevezhetjük posztcovid-tünetegyüttesnek, de nem is a diagnózis neve a lényeg, hanem a gyors orvosi, lelki segítség – elevenített fel néhány esetet.

Tapasztalatai szerint a pandémia idején a magányosan élő emberek sokkal jobban félnek.

– Nehogy azt higgyük, hogy a családban minden olyan szép és jó! Sok esetben nem az egymásra figyelés, nem a befelé fordulás ideje a hosszú karantén, hanem szaporodnak a hosszú ideje elhallgatott, vagy szőnyeg alá söpört problémák, családi viszályt szítva – taglalta.

– Ahhoz, hogy a problémáinkat kezelni tudjuk, és hogy reálisabb, alkalmazkodóbb reakcióink legyenek, szükséges az önismeret – fogalmazott.

A pszichiáter mély és őszinte megnyilvánulásokkal találkozik praxisában, negyvenéves pályafutása alatt több tízezer ember önthette ki neki a lelkét, tette le nála lelki batyuját.

– A batyu kicsomagolása időigényes, nem minden esetben van lehetőség személyes beszélgetésekre, így online önismereti kurzusokat indítottam. És bár a találkozásokat nem helyettesítik az előadások, a jelentkezők mégis sok támpontot, mintegy „használati útmutatót” kapnak önmagukhoz, így is könnyítve félelmeik kezelését – mondta.

– Hiánycikk lett a pár kedves szó, néhány bátorító gondolat, az érzés, hogy gondolnak ránk, hogy nem vagyunk egyedül. Ebben az egymástól egyre jobban elszigetelő világban talán pont ezekre lenne nagyobb szükségünk – fejtette ki.

Létezik megoldás a szorongásra

A WHO szerint rohamosan nő a mentális betegségek gyakorisága. Előreláthatóan 2022–2023-ra Európa-szerte a mentális zavarok jelentik majd a második legnagyobb betegségterhet. Megrázó adat, hogy a gyerekek húsz-huszonöt százaléka küszködik ilyen problémákkal.

– Már óvodáskorban megjelenhetnek az első szorongásos tünetek. A fiatalon elkövetett öngyilkosságok száma sem csökken. A szakemberek száma megfogyatkozott. Az önismereti kurzusok viszont lehetőséget adnak az önbizalom megerősítésére – vázolta dr. Gőgh Edit.