A lovagrend tagjai nem feledik, mit tett a Szentatya Szolnokért

A prior a koszorúzás kapcsán egy kis történelemismerettel kezdte mondandóját. F. Molnár Sándor emlékeztetett: a szolnoki végvár kiépítését a török fenyegetettség miatt I. Ferdinánd rendelte el.

– A palánkvárat 1550. szep­tember 10-én kezdték el építeni Dobó István tervei alapján, de mire felépült, a törökök már a „spájzban” voltak. A szultán parancsára Ali budai pasa és Ahmed pasa mintegy negyvenezer fős egyesült serege 1552. szeptember 2-án ostromzár alá vonta a várat. Szeptember 4-én éjszaka a zsoldosok magára hagyták, így végül Bedeghi Nyáry Lőrinc várkapitány és alig ötvenfős hajdú csapata ellenállás nélkül feladta a végvárat, cserébe a turbánosok meghagyták az életüket.

A törökök kétezer fős helyőrséget hagytak Szolnokon, a megszállás pedig 133 évig, egészen pontosan 1685. október 18-áig tartott.

– A török megszállás alól ekkor szabadult fel Szolnok, ezúttal is ostrom nélkül. Köszönhető mindez XI. Ince pápának, aki a török Európából való kiűzését tartotta legfőbb céljának. A Szentatya 1684. március 5-én létrehozta ugyanis a Szent Ligát. A katolikus egyházfőnek a diplomácia történetében először sikerült megvalósítania azt az európai egységet, amire előtte még sosem volt példa. Sikerült a XVII. század végére az addig egymással hadakozó európai hatalmakat egységbe szólítania az iszlám térhódítás ellen – magyarázta a történelmet a szolnoki lovagi prior.

F. Molnár Sándor ezt követően a római katolikus egyház 240., a „magyaros” pápa életéről is beszélt:

– Az 1956-ban boldoggá avatott XI. Ince pápát „Magyarország megmentője” jelzővel is illetik, mert sokat küzdött országunk és nemzetünk török megszállás alóli felszabadításáért. Tulajdonképpen neki köszönhető, hogy hivatala alatt számos magyar városból és végvárból a török kivonult. Az 1611. május 19-én, Comóban született, világi nevén Odescalchi Benedekként ismert hajdani egyházfő kezdetben katonatiszt akart lenni, Nápolyban jogi doktorátust szerzett, majd végül elhatározta, hogy pap lesz. 1645-ben, mindössze harmincnégy esztendősen már bíboros lett.

Pápának 1670-ben választották meg, két hónapig tartottak a tárgyalások, amíg XIV. Lajos francia király is hozzájárult a koronázáshoz.

– XI. Ince ilyen körülmények között foglalta el Szent Péter székét. Isten törvényeit képviselte, és útjáról sem hízelgéssel, sem fenyegetésekkel nem tudták letéríteni. Védte az egyház szabadságát a különböző királyi önkényekkel szemben. XIV. Lajossal folyamatosak voltak az összetűzései, a Napkirály ugyanis állandóan beleszólt a Szentszék ügyeibe, amit a pápa nem tolerált. Ince pápa 1689. augusztus 2-án halt meg. A XVIII. század végén indították el boldoggá avatási eljárását, amit a franciák tiltakozása miatt félbe kellett szakítani, így a boldoggá avatásra csak 1956. október 7-én kerülhetett sor – mutatott Odescalchi Benedek kanosszajárására a prior.

– A Szent Liga szövetség XI. Ince pápa kezdeményezésére, 1684. március 5-én jött létre. Ebbe a törökellenes kötelékbe tartozott a Habsburg Birodalom, a Lengyel–Litván Unió, a Velencei Köztársaság, valamint a pápai állam. Két év múlva csatlakozott hozzájuk Oroszország, Bajorország, Svédország, illetve a szász és a brandenburgi választófejedelemség is. A hosszú egyeztetések során kidolgozott dokumentum szerint a Szent Liga tagjai együtt megtámadják a Török Birodalmat, és folytatják az oszmánok elleni harcot mindaddig, amíg nem sikerül teljesen felszabadítani az európai területeket a török uralom alól. A Szent Ligához a magyar kontingensek összesen 15 ezer fővel járultak hozzá.

A pápa adományainak és kitűnő szervezői munkájának köszönhetően Európa-szerte megnyíltak a királyi udvarok és az egyházak pénzesládái.

– Keresztes búcsúbullát is kibocsátott, mely széles körű alamizsnagyűjtést eredményezett. Szolnokot 1685. október 18-án báró Péter Ernst Mercy altábornagy és gróf Johann Donath Heissler vezérőrnagy hadai foglalták vissza. Ma már ez történelem, azonban Ince pápa törekvései­nek vannak jelenkori aktualitásai, mint például az iszlám terjeszkedése, Európa modern kori térhódítása – vélekedett F. Molnár Sándor.

Minden évben megkoszorúzzák XI. Ince emléktábláját

XI. Ince pápa emléktáblájának felállítását a vártemplom egykori plébánosa, a város egyháztörténésze, Gacsári Kiss Sándor kezdeményezte. A domborműves, homokkőből készült alkotás Nagy László Tamás kapucinus atya keze munkája. Az emlékművet 2011. június 24-én áldották meg. A megyeszékhely elöljárói és lakosai a jelentős jubileumkor megemlékezést tartanak a vártemplomnál, a Szent György Lovagrend szolnoki priorátusa pedig alkalmanként koszorút helyez el az emléktáblánál.