2021.10.02. 11:28
Sokan nem tudják, mi a különbség az előleg és a foglaló között
Álmaink otthonát nem olyan könnyű megtalálni. Ezért ha rábukkanunk az ideálisnak tűnő lakásra vagy házra, szeretnénk mielőbb magunkénak tudni, bár az adásvétel általában nem megy egyik napról a másikra. Különösen, ha hitelt vagy különféle támogatásokat szeretnénk igénybe venni hozzá. De addig is szeretnénk jelét adni komoly vásárlási szándékunknak, amíg nem történik meg a vételár kifizetése. Ilyenkor jön szóba az előleg vagy a foglaló. Sokan azonban máig nincsenek tisztában a kettő közötti különbségekkel.
Bár az előleg és a foglaló is a vételár részét képezi, utóbbi esetében a vevő vagy az eladó ráfizet, ha eláll az egyezségtől
Forrás: Illusztráció/Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A ház- vagy lakásvásárlás milliókban mérhető elköteleződés. Nem is mindig tudjuk eldönteni, valóban olyan tökéletes-e céljainkra az elsőre nagyon is tetsző ingatlan. Meglehet, szeretnénk „lefoglalni”, ám még megtekintenénk pár szóba jöhető ajánlatot, hogy végül jó döntést hozhassunk. Ilyen esetekben jön kapóra az előleg. Akár több kedvezőnek tűnő ingatlannál is adhatunk előleget, ezt nem korlátozza semmi, és ha megszületik a végleges döntés, a többi lakóhelynél adott előleget egy az egyben visszakapjuk. Habár az előleg részét képezi a kifizetendő vételárnak, nincs szankcionáló jellege, ha akár a vevő, akár az eladó eláll vásárlási szándékától.
Ilyenkor az előlegként fizetett összeg visszajár.
A foglaló szintén része a vételárnak, ugyanakkor itt már következménye van, ha akár az eladó, akár a vevő időközben meggondolja magát. Egyedüli kivétel, ha a feleken túlmutató, előre nem kalkulálható tényező miatt hiúsul meg az egyezség.
– Ha valamelyik fél hibájából nem jön létre az adásvétel, akkor ott a kifizetett összeg nem jár vissza, illetve annak a kétszeresét kell visszafizetni. A foglaló kifizetése után, ha a vevő meggondolja magát, nem követelheti vissza ezt az összeget. Ha viszont az eladó dönt úgy, miután megkapta a foglalót, hogy mégsem adja el a vevőnek az adott ingatlant, akkor az átvett foglaló kétszeresét kell visszafizetnie – figyelmeztet rá Gávris Szabolcs.
Fotó: Illusztráció/Shutterstock
A CasaNetwork Ingatlanszövetség egyik tulajdonosa hozzátette: ezen szabályok alól csak az olyan eset kivétel, amikor az egyik fél hibájául sem róható fel az adásvétel meghiúsulása.
– Sokan kötnek előszerződést, és én mindig azt javaslom, hogy már ekkor vonjanak be jogi szakembert, ügyvédet, derüljön ki időben, van-e valami akadálya az ügyletnek. Amikor megkötik az előszerződést, és ügyvédet vonnak be, ott már nem kell még egyszer a díját kifizetni, amikor létrejön a végleges szerződés, tehát így nem számít plusz kiadásnak.
Viszont nagy árat fizethetünk, ha ezen spórolunk.
– Ellenőrizzük minden esetben, hogy például rendben van-e a tulajdoni lap. Vonjunk be hitelügyintézőt, aki egyrészt megkeresi számunkra a legoptimálisabb konstrukciót, másrészt nem utólag buknak ki olyan tényezők, amik miatt nem juthatunk a vásárláshoz szükséges hitelhez – mutat rá Gávris Szabolcs.
– Az például a leendő vevő hibájául felróható ok a vásárlás meghiúsulásánál, ha azért nem kap hitelt, mert nem a valós információkat adta meg a banknak.
Az ingatlanszakember azt is hangsúlyozza: senki se írjon alá olyan szerződést, aminek az összetevői nincsenek előzetesen kellően körüljárva.
A tulajdoni lapot mindig alaposan nézzük át!
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) egy korábbi felmérése szerint tízből négy lakásvásárlás esetében a foglaló kifizetése után derül ki, hogy az ingatlan zálogjoggal terhelt vagy haszonélvezője van, illetve tisztázatlanok a tulajdonviszonyai. Ennek oka, hogy az eladók igyekeznek mielőbbi döntésre sarkallni a vásárlókat, és a legtöbb esetben a vevők még az ingatlan tulajdoni lapját sem nézik meg az akár több millió forintos összeg kifizetése előtt.
