Sterczer Hilda: nyolcezer méter felett érezhető igazán a lét törékenysége

– Nem hegymászónak készült, de mindig lenyűgözték a magaslatok. Gyermekként asztma gyötörte, és az orvosok azt tanácsolták, hogy ne sportoljon. Később a gerincével is probléma akadt, aztán vérbeli hegymászó lett. Állt már a világ tetején, és járt a völgy mélyén is. Mindig felfelé nézett, és mindenhonnan kimászott – mutatta be Sterczer Hildát a szívet-lelket melengető esten Molnárné Laki Edit szervező.

Mint elhangzott: Hilda számára minden a Kéktúrával kezdődött, mikor tanítóként őt bízták meg az iskolai túra vezetésével. Később eljutott a Tátrába, ahol rájött, hogy a hegymászás a legjobb dolog a világon.

Úgy érezte, hazatért, mindig is azt a szabadságot kereste, amit a hegy ad neki. Mint mondta: a természeten keresztül kapcsolódik Istenhez. A Tátra után eljutott az Alpokba is mászni, ám ezt követően sem volt megállás. 

– Akkoriban, huszonhat éves nőként a páromat kerestem. Regisztráltam egy internetes társkereső oldalra, ahol megláttam a Hópárduc nevet és Erőss Zsolt arcát. Nem hittem el, hogy a profil mögött valóban Magyarország legjobb hegymászója van. Első találkozásunk az ausztriai Glocknerre vezetett. 

Megdöbbentem, amikor először megláttam. Alig hittem a szememnek, hogy tényleg ő az.

– Amikor felértünk a hegy csúcsára, csak annyit mondott: „ennél gyorsabban csak egyedül tudott volna feljönni”. Négy nap után megjegyezte: nyolc­ezresen lenne a helyem – idézte fel első közös hegymászásukat.

A társkereső túrán egymásra találtak, és egy év múlva már közösen hódították meg a Himalája csúcsait. Ismertette, hogy a világon tizennégy nyolcezres hegycsúcs található, mindegyik a Himalája hegységben. Ezeken pedig négy ország India, Kína, Nepál és Pakisztán osztozik. 

– Teljesen más civilizációba érkeztünk, ahol az embereknek nagyon erős a hite, mert teljesen ki vannak szolgáltatva a természetnek. Egy hegymászó két céllal indul el. Egyik, hogy megmássza a hegycsúcsot, másik, hogy túlélje. Azonban a csúcson vagyunk a legmesszebb a túléléstől, hiszen onnan még le kell jönni. 

Az emberi lét törékenysége nagyon érezhető a hegyen, szembe kell néznünk az élet értelmével. 

– Elgondolkozunk, hogyha ilyen óriási a teremtett világ, akkor mekkora a teremtő. A magaslaton nincs hitetlen ember, az ateizmus a Nyugat luxusa. Amikor elindultam, már hívő ember voltam, megkértem az imacsoportomat, hogy készítsék el nekem a szponzorom zászlóját, és elkészítették a Jézus-zászlót. Arra kértek, ha felérek a csúcsra, helyezzem el a buddhista imazászlók mellett – osztotta meg tapasztalatait a hegymászó, aki két nyolcezer méter feletti csúcsot (Gasherbrum 8080, Broad Peak 8051) tudhat maga mögött – a Makalu (8481) harminc méter híján meghiúsult.

A gyász időszakáról is őszintén beszélt

Előadásában férje 2010-ben történt lavinabalesetét is érintette, aminek következtében a jobb lábát térd alatt amputálni kellett. A rehabilitáció után Erőss Zsolt folytatta a hegymászást, tíz nyolcezres hegycsúcsból kettőt műlábprotézissel hódított meg. A Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt, feleségét és két gyermekét hátrahagyva. 

– A gyász első éve a túlélésről szólt. A másodikban tudtam megengedni magamnak a fájdalmat, amit csak kicsi kavicsonként tettem le – beszélt a nehézségekkel teli időszakról Hilda, aki férje szellemiségét a Hópárduc Alapítvány létrehozásával viszi tovább.