Süveges Istvánnak ítélték oda idén a Jászok Nobel-díját

Rendhagyó módon adták át az idei Jászságért Díjat és a vele járó egymillió forintot. A „Jászságért” Alapítvány Kuratóriuma a „Jászok Nobel-díját” Süveges István főszékesegyházi kanonoknak, lajosmizsei plébánosnak ítélte oda a jászsági hagyományok Duna-Tisza közi megőrzéséért végzet sokoldalú tevékenysége elismeréseként. A plébánosnak két nagy álma van, mégpedig az, hogy Lajosmizsén is rendezzenek Jász Világtalálkozót és a város kapja vissza régi nevét.

Illés Anita

Dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete elnöke Lajosmizsén adta át a Jászságért Díjat Süveges István plébánosnak Fotó: Bús Csaba

– A harmincegyedik alkalommal kiírt Jászságért Díjra kilenc személyre érkezett javaslat. A kuratórium a 2022. évi Jászságért Díjat, s a vele járó egymillió forint elismerést Süveges István főszékesegyházi kanonok, főesperes, kecskeméti kerületi esperes, főszentszéki kötelékvédő, lajosmizsei plébános részére ítélte oda, a jászsági hagyományok Duna-Tisza közi megőrzéséért végzett sokoldalú, példaértékű tevékenysége elismeréseként – tájékoztatott korábban dr. Dobos László, a kuratórium elnöke.

Már hagyomány, hogy a rangos díjat a Jász Világtalálkozó díszünnepségén adják át.

Sajnos, a plébános egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy részt vegyen Jánoshidán, a XXVI. Jász Világtalálkozón, ezért rendhagyó módon, Lajosmizsén, a város Szent István napi ünnepségén vette át a Jászságért Díjat.

Méltatásából többek között megtudtuk, hogy Süveges István római katolikus plébános 1951-ben született Szegeden, kiskunfélegyházi jász család harmadik gyermekeként. Tanulmányait Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szegeden és Budapesten végezte. 1974-ben szentelték pappá Vácon. Dömsöd és Felsőgöd után, 1994-ben lett Lajosmizse plébánosa. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye médiabizottságának elnöke. Kiváló orgánumú előadó. Évtizedek óta a Jászok Egyesülete tagja.

Mint ismert, a mai Duna-Tisza közi város, Lajosmizse határát egykor, 1745-ben, a jászkun redemptio idején jászsági parasztpolgárok váltották meg. A terület Jászberény legelő pusztája lett, a település jász gyökerei innen erednek. Itt áll az egyházmegye legnagyobb, hétezer főt befogadó temploma, melyet a hitet megtartó, kitelepülő jász ősök emeltek.

– Ez az Isten háza ma újra eredeti szépségében ragyog. Értékét emeli, hogy Süveges atya jász gyökerei és jász hagyományok iránti elkötelezettsége, páratlan technikai felkészültsége a jász értékek tárházává tette. A Lehel kürtje és a Redemptio okirata másolatának elhelyezése, a Szent Vendel-díj, a saját szövegezésű Jászok éneke, a májusi redemptiós megemlékezések, a termény-hálaadás ünnepe, a plébánia információ gazdag honlapja – ezek mind közel három évtizedes plébánosi szolgálatának eredményei. A történelmi- és zarándok emlékhellyé emelkedett plébániatemplom kincseit lelkes vezetéssel mutatja be az érdeklőknek. Süveges István atya cselekvő, áldozatkész munkássága példaértékű, s a Duna-Tisza közén is gyarapítja a Jászság hírnevét. Életútja, a Jászság érdekében is végzett közösségi szolgálata méltóvá teszi személyét a Jászságért Díj elnyerésére – olvasható szolgálatának ismertetőjében.

Elevenen él az emlékezetben a jász eredet

Hogyan fogadta az elismerést? – kérdeztük a plébánost.

– Amikor megtudtam, hogy nekem ítélték oda a Jászságért Díjat, igazából nem értettem, hogy miért kapom, hiszen nem tettem semmi különlegeset, csak azt, amit a szívem diktál – felelte, majd felidézte gyermekkora emlékeit.

– Félegyházán senki sem verte a mellét, hogy mi jászok vagyunk. Ismertük Félegyháza eredetét, hogy Jászfényszaruból jöttek az ősök. Egy-egy étel elkészítésekor édesanyám gyakran emlegette, hogy a receptet a nagymamám hozta a Jászságból. Később, amikor 1976-ban Lajosmizsére kerültem káplánnak, itt sem döngette senki a mellét, hogy jászok vagyunk, de szinte minden beszélgetés során felmerült a múlt, előkerültek a jászberényi gyökerek. 1996 és 2004 között, a templomfelújítás során nagyon sok jász lelkű segítőtársam akadt, így ez a díj nekik is szól. Martin Luther King azt mondta, hogy van egy álmom. Nekem kettő van, mégpedig az, hogy Lajosmizsén is legyen Jász Világtalálkozó és a város kapja vissza a régi nevét, Jászlajosmizse nevet – mondta Süveges István.