Az online térben mutatja be a brit királyi családot a törökszentmiklósi férfi

– Mit tudhatunk önről, mióta érdeklődik a brit uralkodóház iránt?

– Huszonnégy éves vagyok, a családommal Törökszentmiklóson élek. Öt évig teológiát tanultam az Egri, illetve a Győri Hittudományi Főiskolán, jelenleg pedig magyar-etika szakos tanárnak készülök, miközben az online tér adta lehetőségeket kihasználva, angol magánórákat is adok. A brit királyi család iránti érdeklődésem nem kifejezetten magával a „famíliával”, sokkal inkább az angol nyelvvel kezdődött, amit egészen kicsi korom óta tanulok és mára felsőfokon beszélek. Ehhez a – nevezzük ezt nyelv iránti megszállottságnak – jött hozzá néhány évvel később a történelem, ami azonnal magával ragadott. Kedvelem a levéltárakat, mindenem a történelmi témák kutatása, feldolgozása. A histórián belül pedig mindig is lekötöttek a királyi családok, illetve a monarchia intézménye.

– A közösségi médiában számos izgalmas információt tár a téma iránt érdeklődők elé...

– Valóban. Facebook-oldalamat, Windsorék címmel, nem is olyan régen indítottam, jelenleg igyekszem a követőbázist bővíteni. A királyi családdal kapcsolatos összes aznapi információt, valamint történeti évfordulót közzéteszem. Természetesen mindig eredeti nyelvből vett forrásokkal, és az általam készített fordításokkal dolgozom. Most szántam el magam arra, hogy a felhalmozott tudást másokkal is megosszam.

– Járt-e már a szigetországban, hogy közelebbről is „tanulmányozza” az uralkodóház életét?

– Igen, legutóbb tavaly júniusban látogattam el Angliába, akkor Londonban és környékén jártam. Felemelő élmény volt látni a Buckingham-palotát, vagy éppen a szívemnek oly kedves, Londonból hamar elérhető Windsor kastélyt. Következő úti célom, ha minden rendben megy, II. Erzsébet elhalálozásának helye, a Skóciában lévő lenyűgöző kastély, Balmoral lesz.

– A közelmúltban elhunyt II. Erzsébet brit királynő óriási hatással volt a világpolitikára, emellett személye milliókban keltett szimpátiát. Hogy látja, mit adott a világnak a királynő szellemisége?

– Kétségtelen, hogy a királynő a XX. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakja. Ha kifejezetten a személyiségére és annak örökségére hagyatkozunk, akkor négy szót szeretnék kiemelni: az alázatot, a hűséget, a szolgálatot és az emberséget. Talán sokan nem is tudják, hogy eredetileg nem királynőnek készült, hanem York hercegének, vagyis V. György másodszülött fiának idősebbik lányaként, a hercegnők gondtalan életét élte. Nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról, hogy egy többszörösen elvált, amerikai nővel köthessen házasságot. Így lett VI. György királlyá Erzsébet dadogós, félénk édesapja, akit családja csak Bertie-nek szólított. Az ifjú hölgy végignézte, hogyan emészti fel apját három tulajdonság megvalósítása, melyeket később ő maga is örökölt: a hűséget, az alázatot és a szolgálatot. II. Erzsébet megkapó tulajdonságaként emberségét is kiemelhetjük. A világ legismertebb asszonya (volt), akiről rögtön a kalapban integető, színes ruhát viselő képe jelenik meg lelki szemeink előtt. Emberséges mivoltához egy kedvenc anekdotám is kötődik. Egy Mary nevű idős hölgy kisgyermek kora óta rajongott a királyi családért, valamennyi eseményükön megjelent. Idővel arcát és nevét egyaránt megjegyezték a család tagjai. Egy alkalommal Mary a Balmoral-birtok egy turisták számára is látogatható területén sétált, amikor egy Range Rover állt meg mellette. Az ablakot leeresztették, a vezetőülésben II. Erzsébet ült, aki így szólt: „Helló Mary, mit keresel itt? Norfolkban kellene lenned”.

– II. Erzsébet több mint 70 évig ült a trónon, mely világszerte egyedülálló regnálásnak számít. Tervez-e tanulmányt, esetleg más, nagyobb lélegzetvételű művet írni az uralkodónőről?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretnék egyszer hosszabb művet írni róla, összefoglalva mindazt az anyagot, amit vele kapcsolatosan a fejemben – és persze könyvekben, a számítógépemben – tárolok. 

Ám egyelőre nem kerül sor erre, és nem a tanulmányaim elsőbbsége miatt, hanem sokkal inkább azért, mert Erzsébet élete a magyar szakirodalomban is eléggé feldolgozott, sőt kiváló fordításaink is vannak. Úgy gondolom, a történelemtudomány szempontjából „ütősebb” lenne egy számunkra alig ismert korszak, avagy személyiség életének, Erzsébet nagybátyjának, VIII. Eduárd életének és működésének feldolgozása. Ki tudja, lehet, hogy egyszer belevágok majd…