Juhász Éva

2023.04.03. 19:55

Példamutató munkavégzéséért bronz érdemkeresztet kapott a csataszögi önkormányzat munkatársa

Immár 28 éve dolgozik töretlen lelkesedéssel szülőfalujáért és az ott élőkért Juhász Éva. Az önkormányzati hivatal munkatársa a minap példamutató hivatásszeretettel végzett, magas színvonalú szakmai tevékenysége elismeréseként Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott.

Kovács Berta

Juhász Éva a belügyminisztériumi díjátadón

Forrás: Beküldött fotó

Juhász Éva a kitüntetést március 15. alkalmából vehette át Pintér Sándor belügyminisztertől Budapesten.

A tősgyökeres csataszögi hölgy 19 évesen, kezdett dolgozni az akkor még Nagykörű–Csataszög Körjegyzőségnél. Elárulta, nem voltak olyan konkrét elképzelései, hogy önkormányzatnál szeretne tevékenykedni. Gyors- és gépíró képesítést szerzett, az akkori polgármester, Pomázi Ferenc pedig 1994 decemberében azzal a kérdéssel kereste meg, hogy segítene-e neki jövő év márciusától az adminisztratív feladatokban. Elvállalta, és ott is ragadt a csataszögi hivatalban. 2011-ben lediplomázott a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetemen, tudását azóta is bővíti. És töretlenül hű Csataszöghöz.

Ide születtem, itt él édesanyám, a testvérem, a rokonaim, a munkahelyem, amit nagyon szeretek 

– indokolta ragaszkodását Éva. – Párom ugyan nem csataszögi születésű, de itt ismertem meg, és 24 éves voltam, mikor úgy döntöttünk, itt veszünk ingatlant. Nem tudnánk elképzelni az életünket városon!

Juhász Éva munkaköre ugyancsak összetett. 2021. márciustól a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal vezető-főtanácsosként látja el feladatait. de a szociális ügyintézéstől kezdve az iratok iktatásán át a pályázatok írásáig mindenféle tennivaló az ő vállára nehezedik. A testületi üléseket is ő dokumentálja. Kiváló a kapcsolata a polgármesterrel, a jegyzővel, és legfőképp az itt élőkkel, akik szívesen fordulnak is hozzá kérdéseikkel, hiszen biztosak lehetnek benne, hogy a legnagyobb empátiával kezeli ügyes-bajos dolgaikat.

– A szociális feladatokat nagyon szeretem, és ez alatt nem csak az értem, hogy az önkormányzati szociális támogatásokat intézem. Nagy öröm az is számomra, ha bármilyen lehetőséget fel tudok kutatni, amivel egy-egy lakos életét megkönnyíthetem. Van, akinek azzal segítettem, hogy kiderítettük, jár neki mozgássérültként parkolási kedvezmény, másnak ápolási díj. Legutóbb például abban kérték a segítségemet, hogyan lehet a gázfogyasztást bediktálni – fejtette ki.

Utóbbi években, főként a Magyar Falu Programnak köszönhetően a kis faluban is számos fejlesztés valósulhatott meg, melyekhez a pályázatokat is Juhász Éva készítette el. Az elmúlt években megírt vagy 16-17 pályázatot.

– Ezt ugyan nem tanultam, de menet közben belejöttem, nagy boldogság volt, amikor sikerült elnyernünk a támogatást – vallotta meg a hölgy, aki, mint hangsúlyozta, nem hátrál meg a kihívások előtt.

Szociális rászorultaknak a heti rendszeres élelmiszer-adományt, illetve az éves adománygyűjtést és annak szétosztását Éva személyesen szervezi, végzi. A Csataszögi Krónika elnevezésű önkormányzati lapot társadalmi munkában szerkeszti, de minden olyan megmozdulásból kiveszi a részét, mely a közösség érdekét szolgálja. Részt vesz a faluközpontban lévő téren ünnepek alkalmával felállított dekorációk készítésében is.

Párjával immár harminc éve van együtt, és semmiképp nem mozdulnának Csataszögről. A férfi Szolnokra jár dolgozni, viszont mindketten a csendes, falusi környezetben érzik jól magukat. Két fiuk is kötődik a településhez. A nagyobbik, Róbert, 23 éves és most katona. A kisebbik srác, Milán 11 éves, negyedik osztályos a nagykörűi általános iskolában. Édesanyja mesélte, van mellettük egy üres porta, kisfia pedig azt hajtogatta, hogy vegyék meg, el ne keljen, mire ő felnő, mert majd ott szeretne lakni. Nagyobb fiuknak pedig már meg is van helyben a háza.

A tanítás sem áll tőle távol

Juhász Éva nagyon kötődik a munkájához, annyira, hogy még táppénzes állományban sem volt soha, csak a fiúk születésekor maradt távol a hivataltól. Ám elárulta, elárulta, már évekkel ezelőtt felfedezte, hogy késztetést érez gyerekek tanítására is.

– Szeretem a gyerekeket! Lehet ha újra kezdhetném a pályafutásomat, akkor pedagógus lennék– árulta el. – A kisebbik fiam is többször mondja, amikor együtt tanulunk: „Anya! Te miért nem lettél tanár? Ha lebetegszik a tanár néni, akkor gyere be a suliba és te tanítsál minket!”

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában