Megyebeliek is ízelítőt adtak a Kárpát-medence táncaiból

Határokon átívelő kezdeményezéshez csatlakoztak megyénk néptáncosai. A nemzeti összetartozás napja alkalmából az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ Szökős Néptáncegyüttes és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes felhívásukban arra kérték a Kárpát-medence néptáncos csoportjait, hogy készítsenek egy-két perces videókat a tájegységükre jellemző táncokról.

Ezekkel hívták fel a figyelmet a népi hagyományok közösségmegtartó erejére. Az országos mozgalomhoz a közösségi oldalra feltöltött videófelvételekkel lehetett csatlakozni, az elkészült produkciókból egy montázs is készült.

A megyeszékhelyen működő hat együttes tagjai a Tiszavirág-híd lábánál táncoltak.

– Trianon százéves évfordulójára emlékezünk idén. A járványügyi helyzet miatt nincs lehetőség arra, hogy nagy közösségben találkozzanak az emberek. Megfogalmazódott a gondolat, hogy mi, szolnokiak is csatlakozzunk a felhíváshoz. Az összetartozásunkat mi sem fejezi ki jobban, minthogy a Tisza, a Cuháré, a Tallinnka, a Vadvirág, a Corvinka és a Szandaszőlősi Táncegyüttes együtt képviselték a várost – mondta Horváth Róbert, a Tisza Táncegyüttes elnöke.

A jászsági lépéseket csokorba gyűjtő táncosok otthon készültek a felvételre.

– Fontos volt, hogy a régió jellegzetes táncai közül válasszunk. Jászságit minden együttes járt már, ezért esett a választásunk erre. A részleteket a felvétel előtt a helyszínen beszéltük meg – tette hozzá.

– Saját táncaink és váro­sunk emblematikus részének megjelenítésével tudjuk az összetartozást szimbolizálni – összegezte.

A Jászság Népi Együttes ugyancsak csatlakozott a kezdeményezéshez. Az együttes közösségi oldalán is látható az a kisfilm, amit az összetartozás jegyében készítettek a Jász Múzeumban és Jászberény központjában. A jászsági népviseleten és táncokon túl a videóban meghatározó szerepet kap a tájegységet szimbolizáló Lehel kürtje is.

A jászapáti Jásztánc Alapítvány és a Hétszínvirág Táncegyüttes tagjai is tánccipőbe bújtak. A Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium udvarán található országzászló emlékműnél és a római katolikus templom udvarán forgatott kisfilmmel emlékeztek a magyarság szétszakításának századik évfordulójára.

Andrási István, a kezdeményezés egyik szervezője érdeklődésünkre elmondta, hogy Jászapátinak is vannak határon túli testvértelepülései. Ezért arra gondoltak, hogy a táncos videóval összetartozásukat fejezik ki a vajdasági Temerin, az erdélyi Marossárpatak és Csíkmenaság, valamint a felvidéki Kéménd településeken élő magyarsággal.

– A nemzeti összetartozás napján szerettünk volna méltóképpen emlékezni, ezért a gimnázium udvarán álló, a történelmi nagy Magyarországot ábrázoló emlékműnél mécsest gyújtottunk. A videóban látható, hogy viseletbe öltözve jászsági táncokat mutattunk be az emlékműnél, majd a római katolikus templom udvarán – mondta Andrási István.

Hasonlóképpen választott helyszínt a néhány éve alakult tiszaföldvári Ruca-Ruca Amatőr Néptáncegyüttes is. A város I. világháborús emlékművének talapzatánál járták a hajdúsági táncot. A több generációt átölelő együttesből leginkább a fiatalabbak jutottak szerephez.

– Nem volt túl sok időnk a felkészülésre, így azt a táncot választottuk, amit alakulásunk után először tanultunk meg és, ami a nevünket is ihlette – mesélte Pete Gáborné, az együttes egyik vezetője, aki a kezdeményezésről is beszélt.

– Akárhová is kerültek honfitársaink, mi együtt magyarok vagyunk. Fontos, hogy kifejezzük az összetartozásunkat – vallja a vezető. Kiemelte: március óta nem próbáltak, öröm volt újra együtt táncolni.

– Közvetítjük az összetartozást és erősítjük is azt – ezt már Busi Ildikó, a Martfű Néptáncegyüttes vezetője válaszolta megkeresésünkre.

– A táncosaink vasvári verbunkot és gömöri csárdást táncoltak, mellyel tiszteletüket fejezték ki a Felvidéken élő magyarok előtt. Helyszínként a Szent István teret választottuk – mondta.

Egyedi helyszínt választottak

– Fontosnak tartjuk, hogy a magyar nemzet szétszakításának századik évfordulójára közösségben emlékezzünk, s együtt éljük át ennek a nemzeti összetartozásnak határainkon átívelő emlékét. A saját vidékünkből a karcagi pásztortáncokat mutattuk be, így is bepillantást engedve a helyi kultúrába. Helyszínként a Morgó Csárdát, a város egyik műemlékét választottuk – mondta Oroszné Millinkhoffer Rita, a karcagi Déryné Kulturális Központ fenntartásában működő Pántlika Néptánccsoport vezetője.

– A gyerekekkel megnéztük, mi az, amit stílusosan bele tudnánk tenni a táncba, hogy mindent meg tudjunk mutatni belőle. Bíró Attila gyűjtése nyomán a karcagi pásztortáncokból egy kétperces összeállítást töltöttünk fel az összetartozás folkoldalára.

A Nagykun Táncegyüttes túrkevei és karcagi táncokkal készült a felhívásra.

– A karantén és a vírus miatti jelenlegi helyzetben most csak így tudunk ünnepelni. Eredetileg is szerettünk volna erre az alkalomra egy műsort készíteni ebből az időszakból az elválasztott határrészek tánchagyományaival, de ez meghiúsult az egész karantén miatt. Hiszen nem próbálhattunk, nem járhattunk össze, mint közösség – mondta Herczegh Kata, a Nagykun Táncegyüttes – Kisújszállás vezetője, aki hozzátette, éppen kapóra jött az országos kezdeményezés. Így a saját tájegységükre jellemző táncokból válogattak.