A digitalizáció segítségével vezetné a 21. századba a Jász Múzeumot az új igazgató

– Igazgatói kinevezését a jászberényi képviselő-testület legutóbbi ülésén egyhangúlag elfogadta, megbízatása öt évre szól. Milyen út vezetett az igazgatói székig?

– A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem történelem szakos bölcsész és régészet szakos diplomát. Tanulmányaim után, 2005-ben a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban helyezkedtem el, ahol több mint tíz évig, 2016. szeptemberéig régészként dolgoztam. 2011 óta igazságügyi szakértőként is tevékenykedem történelem és régészet, valamint numizmatikai területen. A Jász Múzeum 2016-ban hirdette meg a régész státuszt, melyet sikeresen megpályáztam. Azóta az intézmény folyamatosan részt vesz a Jászság területének régészeti feltárásában, az előkerült leletanyag a gyűjteményt gazdagítja. Mindamellett, hogy az elmúlt években nagyon sok régészeti feltárásom volt a Jászságban, sikerült megszervezni a múzeum Közösségi Régész Csoportját, melynek tagjai segítik a munkámat és az intézményt. Feladataim közé tartozott a múzeum régészeti és numizmatikai gyűjteményének kezelése is. 2017 óta minden évben kint vagyok régészeti ásatáson, a Jászságban rengeteg munkát adnak a beruházások előtti megelőző feltárások. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban megismertem a térséget, a települések vezetőit és természetesen a múzeum múltját és jelenét is.

– Munka mellett doktori iskolába jár, disszertációját írja. Milyen témában kutat?

– Hosszú út vezetett a jelenlegi kutatási területemig. Az egyetem után a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori iskolájában kezdtem el tanulni Geoarcheológia és Környezetrégészet szakirányon. Akkoriban a környezet átalakulását vizsgáltam az őskori preurbánus kultúrák esetében a Körösök völgyében. Közben azonban megváltozott az életem, jászapáti származású feleségemmel Jászberénybe költöztem és a Jász Múzeumban kezdtem el dolgozni. Új utak nyíltak meg előttem, ugyanis rájöttem, hogy a Jászság sokféle kutatási lehetőséget rejt, ezért a korábbi témámtól és a doktori tanulmányaimtól is megváltam. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója vagyok, a Jászság Árpád- és középkori településtörténetének változásaiból írom a doktori értekezésemet.

– Milyen tervekkel, célokkal vette át az intézmény vezetését?

– Úgy gondolom, hogy Hortiné Dr. Bathó Edit olyan múzeumot épített fel az elmúlt évtizedekben, amely nemcsak a térségben, de országosan is egyedülálló. Szeretném folytatni ezt a munkát a Jász Múzeumért Alapítvánnyal együttműködve. Emellett fontos célom, hogy a digitalizációs eszköztár segítségével a Jász Múzeumot átvezessem a 21. századba. Az online térben végeláthatatlan lehetőségek rejlenek. Ezeket jobban ki kellene aknázni, hogy a valós téren túl, a virtuális világban is be tudjuk mutatni gyűjteményünk értékeit. Ezen kívül a múzeum gyűjteményeit nem csak a látogatóknak mutatnám be szélesebb körben, hanem a kutatók számára is bővíteném a megismerhető és kutatható műtárgyak és dokumentumok körét. Jelenleg már van régészeti együttműködésünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel, de szeretném bővíteni ezt a kört más tudományterületekkel, például néprajz, kulturális antropológia, egyháztörténet, képzőművészet vonalon. Fontosnak tartom a kapcsolatok erősítését a jászsági települések kiállítóhelyeivel és segíteni a gyűjtemények anyagainak digitalizálását is. Nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a múzeumpedagógiára, a jászsági iskolákkal való együttműködésre. Ehhez kapcsolódva terveim között szerepel például a bőröndmúzeum program bevezetése, melynek keretében a tanórákon vagy egyéb foglalkozásokon élményszerűen mutatnánk be a múzeum érdekes kincseit a gyerekeknek. Mindezek hosszú távú tervek. Jelenleg, ebben az évben még azokat a programokat valósítjuk meg, melyeket elődöm eltervezett és első feladataim közé tartozik egyebek mellett a múzeum működési hátterének áttekintése, a jövő évi programtervek kidolgozása.

– A közelmúltban bejárta a világsajtót a Jánoshida és Jászberény határában feltárt, világviszonylatban is egyedülálló kétezer éves orvosi sír. Hol van most a különleges leletegyüttes?

– Az orvosi sír egyedülálló sebészeti eszközei jelenleg a Jász Múzeumban vannak. Az orvos csontváza még nincs itt, különböző természettudományos vizsgálatokat végzünk rajta. Folytatódtak a feltárások azon a területen, ahol az orvosi sírt megtaláltuk. Ennek eredményeit az ELTE Régészeti Intézetével és a Magyar Kutatási Hálózat Régészeti Intézetével közös sajtótájékoztatón szeretnénk majd ismertetni.