Hírek

2007.04.08. 08:12

Egy perc alatt ajtótól ágyig

Évente csaknem nyolcezer 18 éven aluli fiatalon végeznek abortuszt Magyarországon, ám állami koordináció a szexuális felvilágosításra a mai napig nem létezik. A szavak és elvek szintjén persze mindenki jót akar, de a gyakorlat az, hogy a pedagógusok tabuként kezelik a kérdést, az iskoláknak nyűg, a szülők pedig felháborodnak

Dián Tamás

Ahol van, ott az a baj, ahol meg nincs, ott az. Nagy Britanniában mostanság épp azért tört ki botrány, mert a szülők szerint 6-8 éves gyermekeik a szexuális felvilágosításnak köszönhetően túl korán szembesülnek olyan dolgokkal, mint az óvszerhasználat, az egyneműek egymás iránti vonzódása, vagy a nemi betegségek tünetei.

A családok szerint csemetéiket életkorukból adódóan még egyáltalán nem érdeklik a nemi szerepek, ezért a szexualitás középpontba helyezése őket csak megzavarja. A szigetországi SRE (sex and relationship education) program vezetői persze védik a módszert, s azt mondják: a szülők számára is nyitott beszélgetések kellemesek, hasznosak, s egyébként is, Svédországban már óvodáskorban elkezdenek beszélgetni a szexről, szeretkező párok képeit mutatva a kicsiknek.

Ha a magyar helyzetet nézzük, elmondhatjuk: mi a ló másik oldalára kerültünk. Nálunk ugyanis a szexuális felvilágosításnak nincs semmilyen állami vagy központi koordinációja. A Nemzeti Alaptanterv ugyan kötelezi az iskolákat a felvilágosító feladat elvégzésére, ám a megvalósítást illetően már szabad kezet az intézményeknek. Ennek az eredménye pedig az, hogy a pedagógusok az iskolaigazgatókkal karöltve szinte szabotálják a szexuális felvilágosítást.

Dr. Gyarmati Tamás, a Szexuális Nevelés és Kultúra Elősegítéséért Alapítvány vezetője elmondta: évente minden iskolának elküldik a programjukat, ám az intézmények nem igazán partnerek az együttműködésben. A Beszéljünk erről... című tankönyvet például az elsők között húzzák ki a listáról. Azt mondják, a kiadások csökkentése a cél, holott a diákok 200 forintos önköltségi áron juthatnának hozzá a felvilágosító kötethez.

Az alapítvány a tanári kézikönyvet ingyen adná, akárcsak az oktató DVD-filmet, ám az iskolák többségének így sem kell. Sokszor pedig a pozitív fogadtatásban sincs köszönet: az eddig rendelő ezer intézmény többsége ugyanis mindössze egy-két kötetet vásárolt, amelyet aztán elsüllyesztettek a könyvtárukba. „A pedagógusok még mindig tabuként kezelik a szexualitást" – jelentette ki az okokat firtató kérdésünkre Gyarmati Tamás. "A felvilágosítást jobbára biológiaórán »tudják le«, amikor a gyerekek a szaporodásról tanulnak. Némiképp tán érthető is ez a hozzáállás, hiszen maguk a pedagógusok sem kapnak semmilyen ezirányú képzést. A gyerekek vállán is sok a teher, ők sem rajonganak a felvilágosítás címén tartott plusz órákért, s mivel senki sem ellenőrzi, hogy a Nemzeti Alaptantervben előírt feladatot elvégzik-e az iskolák, a szexuális tudnivalók kérdését inkább a szőnyeg alá söprik.”

Jórészt ennek a helyzetnek a számlájára írható, hogy hazánkban nagyon sok, évente 7-8 ezer tizennyolc éven aluli fiatalon hajtanak végre abortuszt. Ez a statisztika azonban kevés embert zavar, legfeljebb akkor bolydul fel egy iskola, ha az intézményen belül lesz terhes egy 13-14 éves lány. A szülők többségét azonban még ez sem rázza fel: a családok ugyanis az elhallgatásban abszolút cinkosai az iskolának.

Nem a titkolózást tartják a veszélyesnek, hanem a nyílt beszédet: rengeteg szülő kiborult már azon, hogy csemetéjének a felvilágosító órán óvszert nyomtak a kezébe. A tajtékzó atyák és hisztérikus anyukák ezt a szexuális élet megkezdésére irányuló nyílt felhívásnak tekintették, s kikérték maguknak, mivel az ő gyerekük „nem olyan”. Részben ez is az oka annak, hogy az iskolák ódzkodnak a felvilágosítástól. Volt olyan intézmény – nem is egy –, ahol azért küldték vissza tájékoztató kiadványt, mert abban a biológiai tudnivalókon kívül a szeretkezésről is volt egy fejezet.

„Az egyik iskolaigazgató azt mondta, hogy ha ők ezt a gyerekek kezébe adnák, a szülők letörnék a derekukat – emlékezett vissza Gyarmati Tamás. – Így aztán jobb híján tájékozódási forrásként maradnak a barátok, a szexújságok és a pornócsatornák. Ez pedig azért tragédia, mert a szexuális kultúra sorvad el, aminek a megromlott házasélettől a nem kívánt terhességig rengeteg káros következménye lehet. Szervezetten kellene oktatni a szexuális felvilágosítást a pedagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt, különben a filmek nyomán egyre több tinédzser hiszi azt, hogy az a szex, ha az ajtónyitástól számított egy percen belül eljutnak az ágyig.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!