Nem hittek a szemüknek - ötvenkilós albínó hal akadt a horgukra

– Őrület! Ilyen hatalmas jószágot talán még nem is láttam! De ilyen furcsát se nagyon, ugyanis a hal albínó volt! – meséli még mindig izgatottan Vass Béla. A martfűi férfi két barátjával ment ki horgászni az elmúlt hétvégén a Cibakházi Holt-Tiszára.

Miklós barátoméknak van egy hétvégi házuk Cibakon. Rendszeresen náluk jövünk össze a másik, haverral, Karcsival. Igazi, évekre visszanyúló horgász-barátság a miénk. Ha tehetjük, mindig együtt ülünk le a stégre valami jó fogás reményében. Most is így történt, teljesen átlagos horgász napnak indult minden. Reggel hétkor már ott voltunk a víz partján, süllőt szerettünk volna fogni. Pergettünk, gumihalaztunk, hátha horogra akad valami. Jó másfél-két órán keresztül próbálkoztunk, teljesen hiábavalóan – meséli Béla.
Ekkor azonban elkezdett a víz felszíne fodrozódni.
– Félreérthetetlen jeleit láttuk, hogy előttünk busák úszkálnak. Ezek a halak nagytestűek és mindig csapatban úsznak. Úgy gondoltuk, leteszünk tervünkről, hogy ragadozó halakat fogunk és átváltunk busára.
A fiatalember elmagyarázza, megfogásukhoz egészen másféle technika szükséges, a busák ugyanis nem szilárd táplálékot fogyasztanak, hanem speciális a kopoltyúíveinek belső oldalán kialakult szűrőkészülékével a víz főként plankton és szerves törmelék tartalmát szűri ki. A „csali” pedig az úgynevezett technoplankton, ami planktonokhoz hasonlatos felhő-szerű képződményt létesít a horog körül.

– Nemsokára megszólalt az elektromos kapásjelzőnk. Hihetetlen erőt éreztem a boton, a hal olyan vehemenciával húzott, hogy lehetetlen volt megállítani. Attól tartottam, lehúzza az összes zsinórt az orsóról . Gyorsan beugrottunk mindhárman a csónakba, amit úgy húzott a hal, mintha vízisíelnénk. Negyven percen keresztül köröztünk a tóban, az iszapból felszabaduló gáz jelezte a hal útját. Végül az uszonyos kifáradva feküdt a felszínre. Remegett a kezem-lábam, alig tudtuk felkantározni és kiemelni azt a valamit. Ami sejtettük, hogy csak busa lehet, de nem arra mégsem számítottunk, amit végül megpillantottunk.

A horgászok egy narancssárga „valamit” pillantottak meg. Formája-mintázata valóban olyan volt, mint a busáé, de a színe?!
– Egy albínó pettyes busa került horgunkra! Ilyet csak mesterséges körülmények között láttam még, meg szakkönyvekben. És a súlya...! Persze, azonnal kihívtuk Benes Sanyit, a hivatásos halőrt, akivel együtt mértük le: súlya 50,1 kiló, hossza 133, kerülete 98 centi volt. Persze, le is fotóztuk a „szörnyeteget”, a halőr pedig hitelesítette az adatokat. S bár mi sporthorgászok vagyunk, a busát mégsem engedhettük vissza a holtágba, a halászatról és horgászatról szóló törvény ugyanis tiltja. Ez a hal tájidegen errefelé, táplálék konkurense az őshonos halaink ivadékainak.. Így az albínó busát végül odaadtuk valakinek, akinek lábasában egy része már meg is főtt, másik fele a fagyasztójában várakozik, hogy vacsora legyen belőle. Azaz... több vacsora...

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Vass Bélának ez az ötvenkilós albínó busa volt élete legnagyobb fogása, eddigi rekordja egy 15 kilós ponty volt
[/caption]

A Cibakházi Holt-Tiszában évente több alkalommal is horogra kerül „kapitális” fogás. Benes Sándor halőr pontos számokkal tud szolgálni.

– Busából 2-3 darab félszáz kilós halat sikerül kifogni évente, 20 kilónál nagyobb amurból és 10 kilónál nagyobb pontyból négyet-ötöt, míg csukából 6-8 kilósak a legnagyobbak. Persze, ezek csak azok a halak, melyeket bejelentenek a horgászok a Vegyesüzemi Horgász Egyesületünknek, akik díjazzák is a kapást.

Sándor hozzáteszi, egyszer már találkoztak a holtágban albínó busával, de kifogni még soha nem sikerült. Szájhagyomány útján terjed az a pletyka, miszerint két száz kiló körüli harcsa is úszkál a tóban, amire bizony sokat pályáznak. Egyet azonban nem szabad elfeledni: a horgász életében a legnagyobb hal az, ami éppen elment.

Képalá: Vass Bélának ez az 50 kilós albínó busa volt élete legnagyobb fogása, eddigi rekordja egy 15 kilós ponty volt.

A Cibakházi Holt-Tiszában évente több alkalommal is horogra kerül „kapitális” fogás. Benes Sándor halőr pontos számokkal tud szolgálni.

– Busából 2-3 darab félszáz kilós halat sikerül kifogni évente, 20 kilónál nagyobb amurból és 10 kilónál nagyobb pontyból négyet-ötöt, míg csukából 6-8 kilósak a legnagyobbak. Persze, ezek csak azok a halak, melyeket bejelentenek a horgászok a Vegyesüzemi Horgász Egyesületünknek, akik díjazzák is a kapást.

Sándor hozzáteszi, egyszer már találkoztak a holtágban albínó busával, de kifogni még soha nem sikerült. Szájhagyomány útján terjed az a pletyka, miszerint két száz kiló körüli harcsa is úszkál a tóban, amire bizony sokat pályáznak. Egyet azonban nem szabad elfeledni: a horgász életében a legnagyobb hal az, ami éppen elment.

Képalá: Vass Bélának ez az 50 kilós albínó busa volt élete legnagyobb fogása, eddigi rekordja egy 15 kilós ponty volt. Vass Bélának ez az ötvenkilós albínó busa volt élete legnagyobb fogása, eddigi rekordja egy 15 kilós ponty volt -->