Lebukott az önbetörő, nem sikerült félrevezetnie a rendőrséget

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint önbetörést hajtott végre azért, hogy hozzájusson a négymillió forintos biztosítási kártérítéshez.

Az ügyben másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a közelmúltban helybenhagyta a Szolnoki Járásbíróság azon ítéletét, melyben a bíróság egy törökszentmiklósi férfit nagyobb kárt okozó csalás bűntettének kísérlete és hatóság félrevezetésének vétsége miatt talált bűnösnek.

Mint arról a Szolnoki Törvényszék sajtóosztálya tájékoztatta honlapunkat, a vádlott felesége 2014. május 22-én biztosítási szerződést kötött a házaspár törökszentmiklósi házára. Nem telt el két hónap és a férj július 13-án bejelentést tett a helyi rendőrkapitányságon, miszerint ismeretlen tettes befeszítette az ingatlanhoz tartozó garázs és a lakóház melléképületének bejárati ajtaját.

Elmondta, hogy az elkövető betörte a lakás üvegajtaját és az ingatlanból különböző műszaki cikkeket vitt el, összesen 3,9 millió forint értékben. A férfi ezt követően a felesége, mint szerződő fél megbízásából, július 16-án négymillió forint kártérítést igényelt a biztosítótól betöréses lopásra, mint biztosítási eseményre hivatkozással.

A férj bejelentése alapján mindeközben hivatalból nyomozás indult a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságon, ami ­meglepő eredménnyel zárult: a férfi bejelentése valótlan volt, mert nem történt betörés, a betöréses lopás látszatát azért keltette, hogy a biztosító kártérítést fizessen részükre.

A biztosító végül nem fizetett, a férjjel szemben a Szolnoki Járási Ügyészség vádat emelt. Az ügyben első fokon eljárt Szolnoki Járásbíróság nagyobb kárt okozó csalás bűntettének kísérletében és hatóság félrevezetésék vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, amiért 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 450 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

A férfi azzal követett el bűncselekményt, hogy a törökszentmiklósi rendőrkapitányságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tett, amelyről tudta, hogy valótlan, valamint azzal is, hogy jogtalan haszonszerzés miatt megpróbálta tévedésbe ejteni a biztosítót.

Az ügyben másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék napokban meghozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, ezzel a büntetőügy jogerősen lezárult. A perben a feleség büntetőjogi felelősségét nem vizsgálták…

Biztosítási csalás a Btk. szerint

A biztosítási csalás szándékos bűncselekmény, melyek a biztosító társaságot tévedésbe ejtik, tartják, és ezzel ártalmat okoznak. A törvényi előírás szerint a büntetés mértéke 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés.

Mészáros Géza