A helyieket nem zavarja az aggályosnak tekinthető utcanév

A képviselő-testület egy kormányrendelet miatt négy éve döntött az utcanevek módosításáról, a településen tizenkettőt változtattak meg, azokat, amelyeket az MTA a nem javasolt kategóriába sorolt. Marx, Engels és a Schönherz Zoltán viszont maradt.

– Miért? Magát zavarja? – kérdez vissza a nemrég felújított Marx Károly úton egy férfi, amikor a Marx és Engels utcanevekről kérdezzük a véleményét.

– Engem egyáltalán nem, ettől még nem lesz olcsóbb a kenyér – von vállat –, elég baj az, hogy folyamatosan politikai alapon változtatgatják…

– Az Engels név még biztos, hogy megvan. Tegnap arra mentem haza, láttam – meséli Csörgő Gábor fegyverneki lakos. – Engem egyébként nem érdekel – folytatja legyintve –, nekem jó volt a Lenin is, az Úttörő, vagy a Felszabadulás is, amit egyébként Szent Erzsébetté kereszteltek át, meg több más kis utcát is átneveztek nemrég – teszi hozzá.

Fegyverneken ugyanis 2013-ban döntöttek a szocializmusban népszerű utcanevek megváltoztatásáról, mivel egy 2011-es kormányrendelet erre kötelezte az önkormányzatokat.

Kimondta, hogy helyi feladat a közterületek elnevezése, és azt is rögzítette, hogy a közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a huszadik századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

A jogszabály azt is kimondja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása az irányadó, hogy a közterület neve megfelel-e a kritériumnak.

Mivel több utcanév is a „nem javasolt” kategóriát kapta, így lett Fegyverneken a Felszabadulásból Szent Erzsébet, a Gorkijból Boróka, a Kiliánból Víztorony, a Ságvári Endréből Gárdonyi Géza, az Úttörőből Munkácsy Mihály út, a Vörös Csillagból Deák Ferenc, a Vörös Hadseregből Szent Vendel utca és így tovább.

S hogy Marx és Engels miért maradhatott? Mert a használható, de aggályos kategóriába esnek, ezeknél az önkormányzat döntheti el, maradnak-e. Maradtak. Ezeken kívül még a Schönherz Zoltán utca volt ilyen.

– A lakosokat kíméltük ezzel, mert nem könnyű a papírokat átíratni, ez egy teher számukra. Bár személyi okmány cseréje ilyen esetben automatikus és ingyenes, a biztosításoktól a földtulajdonon át mindent át kellett íratni – indokolja a döntést Molnár Barna önkormányzati képviselő.

– A forgalmi engedély, a vállalkozói engedélyek cseréje, a közműszolgáltatóknál, bankoknál, földhivatalnál történő bejelentési kötelezettség jelentős időbeli és költségbeli ráfordítást igényel, ráadásul Törökszentmiklóson van az okmányiroda, földhivatal vagy most már kormányablak.

– Gondoljunk az idősekre, akiknek utazgatni kell emiatt, vagy vállalkozókra, akiknek engedélyt kell cserélni – sorolja a képviselő. A földhivatal a tulajdoni lap első részén vezeti át a változást, de a többin az ügyfélnek kell kérnie az átvezetést – tette hozzá.

A képviselő elmondta, az önkormányzatnak is jelentős kiadás az utcanévcsere, ugyanis új utcanévtáblákat kellett készítenie. Amikor a főutat, a Felszabadulást nevezték át – melyen a legtöbb intézmény, vállalkozás található –, alapító okiratokat, szabályzatokat kellett javítani, pecséteket kellett cserélni –hozta fel példaként.

„Használható, de aggályos”

„Az önkényuralmi rendszer kiépítői és fenntartói közé semmi esetre sem sorolhatjuk, mivel az első huszadik századi önkényuralmi rendszernek tekintett szovjet kommunista diktatúra kiépülésének kezdete előtt több mint harminc évvel meghalt.

Bár a XIX. század végén a marxizmus leegyszerűsített változatát több, később XX. századi önkényuralmat előkészítő politikai mozgalom igyekezett kisajátítani és a kommunista diktatúrában a „vulgármarxizmus” állami ideológiává vált, Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli.

Emiatt a mai Németországban, Franciaországban vagy Olaszországban több tucat közterület viseli nevét. Ezek azonban mind olyan területek, ahol nem történt próbálkozás tanításainak gyakorlatba való átültetésére.

Magyarországon azonban nevének használata közterület elnevezésére erősen aggályos, mivel a marxizmus-leninizmus révén nagymértékben kötődik a szovjet típusú önkényuralmi rendszerhez” – így szól az MTA állásfoglalása a Marx Károly útról.