Lehet-e önfenntartó egy kunszenti szociális szövetkezet?

– Abban bízom, jobb sorom lesz – bizakodott a kezdetek kezdetén Kiss Anita, amikor arról kérdeztük, miért lépett be a szövetkezetbe.

– Az utóbbi időszakban csak gyermeknevelési támogatást kaptam, most végre dolgozhatok is. Egyelőre sok pénzt nem látok belőle, várhatóan csak több év múlva lesz igazán jövedelmező.

– Kitartás kell ehhez a munkához is, mint az életben oly’ sok mindenhez – állította a négygyermekes fiatalasszony.

Az azóta eltelt pár év azt bizonyította, Anitának volt kitartása, a mai napig a szövetkezet tagja. Csakúgy, mint testvére, István. Sőt, egy éve már a sógornő, Farkas Krisztina is belépett a csoportba.

– Mivel azt láttam, hogy a párom és lassan az egész család is megtalálja a számítását itt, én is csatlakoztam hozzájuk – mondta Krisztina.

– Közös kertben veteményezünk, növényeket gondozunk, állatokat tartunk. Nyáron krumplit, babot, tököt, uborkát és cukkinit termeltünk, melyeket igazságosan osztottunk szét egymás között.

– Jól jöttek a tojások is, a tyúkjaink folyamatosan tojnak. Hús egyelőre nincs, állatainkat továbbtenyésztjük, nem vágjuk le.

Érthető, hogy a dolgozók nem élik fel azonnal azt, amijük van: a végső cél ugyanis, hogy a tagok hosszú távon saját munkahelyüket megteremtve, önfenntartóvá váljanak. Nagy kérdés, ez sikerül-e. Induláskor dr. Sári László, a szövetkezet korábbi elnöke úgy vélte, csak évek múlva lesz teljesen önfenntartó a szövetkezet.

– Ez sajnos most sem változott. Támogatók, elnyert pályázatok nélkül nem működőképes a szövetkezetünk, a közmunkaprogram is segítségünkre van – ismerte el Kovácsné Szabó Katalin, a szövetkezet igazgatótanácsának jelenlegi elnöke.

Hozzáfűzte, Benke Tibor helyi gazdálkodó például szántással, terménnyel, táppal támogatta a növénytermesztést és az állattartást, Imrei István a szállításban segédkezett.

Az önkormányzat is tagja a szociális szövetkezetnek, a polgármester, Wenner-Várkonyi Attila polgármester is ott segít, ahol tud.

A plébánia adta az anyagi alapot, a program kezdetekor ugyanis Kövesdy Zsolt atya vásárolt tízezer négyzetméternyi földet és egy tanyát a gazdálkodás elkezdéséhez, valamint örökségként is területekhez jutott a szövetkezet.

– Be kell valljuk, ha ezek nincsenek, akkor szinte esélytelen lett volna az elindulásunk. És bizony, manapság is jól jön a támogatás, némelyik pályázathoz pedig egyenesen feltétel is.

Kérdésünkre, ezek ismeretében van-e jövője a Munkás Szent József Szociális Szövetkezetnek, igen a válasz.

– A cél az volt eredetileg, hogy a sokáig szociális támogatásra szoruló tagok úgy térjenek vissza a munkaerőpiacra, hogy a szociális hálóra egyáltalán ne legyen szükségük.

– Ez egyelőre még nem valósult meg teljesen, bár igen sokan úgy találtak maguknak munkahelyet, hogy közben sikerült elsajátítaniuk a mezőgazdaság és az állattenyésztés alapjait. Ezeket a későbbiekben már önállóan, otthon is tudják hasznosítani.

– Ha így nézzük, a szövetkezet sikeres, amit az is bizonyít, hogy folyamatosan vannak új tagjaink – összegezte Kovácsné Szabó Katalin.

Folyamatosan tanulnak a tagok

– A mezőgazdaságot életfogytig kell tanulni, e tudásomat igyekszem a tagoknak átadni – mondta dr. Sári László főiskolai tanár, aki jelenleg is szakmai segítséget nyújt a gazdálkodóknak.

A tavaszi munka előtt például azt tanítja meg az „újaknak”, hogyan is kell például krumplit vetni, a „régiek” persze ezt már tudják.

Megtudjuk, a téli időszakban a tagok tűzifát gyűjtöttek, amiből még másoknak is jutott, legalább húsz helyre tudtak tüzelőt kiszállítani a szövetkezeti tagok.

Joó Zsuzsa