2017.09.29. 16:30
Janika: sose tudjuk meg, érdemes-e visszaszerezni azt, aki 15 évre elhagyott
„Az illúziót elhitetni, no, az az igazi színészi teljesítmény!” – motiválja Adorján színigazgató ekképp Polgár Gizi színésznőt, aki e kijelentés hallatára élete legjelentősebb alakítására vállalkozik: egy kamasz fiú, Janika szerepébe öltözve, saját, nem létező fiaként akarja visszahódítani 15 éve nem látott férjét, Jánost.
A Szigligeti Színházban a Janika volt az első bemutató az új évadban. Kertész Marcella és Barabás Botond emlékezetes alakítást nyújt ebben a fordulatos vígjátékban
Fotó: Csabai István
Én oly’ korban voltam tizenévesen mindenevő filmfaló, amikor a magyar mozik többször a vetítőgépbe fűzték, a televíziók pedig gyakorta a műsorukra tűzték a régi, hazai gyártású fekete-fehér filmeket is.
Így aztán volt alkalmam többször, leginkább a képernyőn keresztül végigkuncogni Békeffi István és Stella Adorján vígjátékát, a Janikát (is).
A mosolyt a képemre rendre a cseppet sem életszerű helyzetkomikum, továbbá a címszereplő kortársam pimasz elszántsága – elhittem az illúziót, azaz a feleséget és „anyát” játszó Turay Idának, hogy ő egy, a család-visszaegyesítésben főszerepet játszó, magamfajta durcás kisfiú –, illetve Latabár Kálmán, Mezey Mária és Gobbi Hilda jellemkomikusi alakítása ragasztotta.
A Szolnoki Szigligeti Színházban múlt pénteken volt a Janika bemutatója, azóta nap(est)i rendszerességgel szalagon fut a három felvonású vidám színdarab – hangos hahotázások, vaskos tapsok kíséretében.
A vígjátékot – a színművésznő önéletrajzi könyve szerint – az utóbbi évek legsikeresebb színműírója, Békeffi 1945 karácsonyán vetette papírra, s a címszerepet feleségének, a kor egyik legnépszerűbb színésznőjének, Turay Idának szánta.
Maga az 1949-ben bemutatott mozgókép varázsa töretlen, a darabot azóta színpadra állítók jelentős része e filmből és gegjeiből táplálkozik.
A sztori: a népszerű színésznő, Polgár Gizi és híres színműíró férje, Balla János összeházasodnak, de a velencei nászút előtt a férfi egy darabja miatt, rövid időre Amerikába utazik, ám onnan nem tér haza 15 évig.
Másfél évtized után a színésznő egy kisfiú szerepét próbálja pesti otthonában, mire váratlanul betoppan a válást intéző Balla, aki a kis Janikát megpillantva azt gondolja, hogy az az ő fia.
Gizi meghagyja férjét ebben a hitben, s játszik tovább, vadóc kisfiúként leckézteti a hűtlen férfit, s igyekszik elhessegetni mellőle annak új párját.
Fotós: Csabai István
A szolnoki Janikát rendező Molnár László alapvetéstől eltérő szentségtörései kifejezetten jót tesznek a cseppet sem bohóctréfásan, inkább ízléses és intelligens mókázással színpadra állított vígjátéknak.
Adorján színigazgatónak nagyobb hangsúlyt ad, szerepében Mészáros István lubickol a humorzsákban. Nem áll tótágast, nem üt tojást a fejére, a csattanókhoz neki elég megmerevednie, s butára formált arcjátéka rendre megkacagtatja a nézőteret.
Hasonlóan rangosabb figyelmet szentel a rendezés Gombos Judit Malvinjának, aki szintén ragyogóan él a lehetőséggel: (frissen) prímán hozza imágóban leledző primadonnája öltöztetőnőjének figuráját, aki az örökös, kétszemélyes átvedlésben is hű társa úrnőjének.
Aki egyszeriben szerelmesen féltékeny és érthetően indulatos nő, másodíziglen pedig rosszcsont kölök, aki meg szeretetteljesen lógva ugyan a nyakán, de kitartóan bosszantja az őt és édesanyját elhagyó apát.
Kertész Marcella sokoldalúságát e darab jól bizonyítja. Hiteles az érzelmileg még mindig férjéhez kötődő feleség, valamint hihető a tévedésből világra jött, pimasz kamasszá nőtt gyermek szerepében egyaránt.
A Szigligeti Színház Janika című darabjának sajtófotózása
Azt nem tudni, hogy egy asszony miért ragaszkodik oly’ hevesen egy férfihoz, aki Hollywood és egy Betty Torday miatt (a bájos Molnár Nikolett alázatosan játszik alá a címszereplőnek) már tízen éve lemondott róla – ez maradjon meg Békeffi örök titka.
Vagy pedig tudjuk be annak, hogy az efféle életszerűtlenségek kellenek egy remekbeszabott, életrevaló színjátékhoz.
Barabás Botond tűpontosan hozott Balla Jánosa utálatos akkor, mikor Gizi szembeállítja hosszú, tengerentúli távollétével okozott Duna menti könnytengerekért, mulatságos akkor, mikor Janika folyton orron pöcköli „anyja” szenvedéseiért, barátságos, amikor még akkor is visszatérne a családi fészekbe, amikor már mindenről és mindenkiről lehullt a lepel.
Köszönet Gyöngyössy Katalinnak és Karczag Ferencnek, Gizi anyjának és apjának az egyáltalán nem mellékes mellékszerepekért.
Az anya – kinek halálig ez a dolga – óvatosan vezetve-nevelve, ámde kacsintva támogatja lánya minden lépését, miközben az apa – színpadon kívül is általánosan – semmit sem ért a nők örökös összesuttogásaiból.
A zárókép utáni vastapsból bőven kijár Harna Péter Fenek Jenőjének és Tárnai Attila lótifutijának is.
A Szigligeti Janikája egy felpezsdítő, friss üdítő egy folyadék nélkül eltöltött, dolgos nap után...
Mészáros Géza
