A világ minden tájáról ellátogattak Kesznyétre, hogy megismerhessék a magyar állattenyésztést

A magyar extenzív állattenyésztésbe is bepillantást nyertek a Debreceni Egyetem külföldi hallgatói. A terepszemlét a szolnoki kötődésű Lenner Ádám, a Tiszatáj Közalapítvány Szamárháti Tanyájának telepvezetője, természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzser vezette, aki a hagyományos értékekkel bíró állattenyésztést ismertette a fiatalokkal.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási kar Tiszatáj Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszéke szervezte a programot főként a külföldi hallgatói számára, azzal a célkitűzéssel, hogy a diákok a lexikális tudás mellett a gyakorlatit is megszerezzék.

– A Tiszatáj Közalapítvány Szamárháti Tanyáján 2017-óta díjmentesen vendégül látunk hallgatókat – kezdte Lenner Ádám telepvezető. – Dr. Kövér László minden év tavaszán elhozza hallgatóit tanyánkra, így megfordult már nálunk számos nemzet gyermeke, akik egy része az itteni tanyavilágról írja szakdolgozatát, vagy nálunk tölti szakmai gyakorlatát. Ezúttal kilenc különböző nemzetiségű hallgató jött el hozzám, akiknek bemutattam a magyar hagyományos állatgazdálkodást.

Tanya bejárás, környezetvédelem, szürkemarha tenyésztés, madárfajokkal való ismerkedés és ökológiai rendszer-szemlélettel is találkozhatnak a hallgatók.

 – Mindez azt jelenti, hogy az állatok áprilistól novemberig legelőkön tartózkodnak. Fontos számomra, hogy a fiatalok ne csak képeket nézzenek egy teremben, hanem a valóságban is belekóstoljanak ennek működésébe. Nem beszélve arról, hogy ha az összes érzékszervre hatással vagyunk, az információk sokkal könnyebben rögzülnek. A hallgatok szakjaitól függően mélydünk bele egy-egy témába. A terepen természetközeli, vegyszermentes módon tartott őshonos háziállatokat, mint például a magyar szürke marha, magyar házi bivaly, parlagi kecske, racka juh, ló és a parlagi szamarat mutatjuk be – fogalmazott a szakember.