Kelemen Hunor: a „magyarokat szájba verték”

Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet.

Kelemen Hunor „csúnya manipulációnak” minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkenték, akkor ezek száma 41-gyel növekedne. Egyébként az RMDSZ a törvénytervezetében eredetileg 10 százalékra szerette volna csökkenteni az arányt, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkudozása során 15 százalékra módosították a javaslatot.

Hozzátette: az RMDSZ saját törvénytervezetéhez képest kompromisszumos javaslatokkal készült a szerdai parlamenti vitára, de a román pártok – kormányoldal és ellenzék egyaránt – még párbeszédet sem voltak hajlandók nyitni a magyar közösség egy természetes igényének és a nemzetközi intézmények vonatkozó ajánlásainak teljesítéséről.

„Jelenleg sajnos a szélsőségesen nacionalista retorika erősödését érezzük. (...) Megyünk tovább, az ügyben a szenátusé a döntő szó, de úgy gondolom, a centenárium küszöbén sokkal konstruktívabb jelzés lett volna a román többség részéről, ha támogatta volna tervezetünket, sőt maga javasolt volna ilyen megoldást. Egy erős, magabiztos nemzet nem ijedne meg ettől”

- vélekedett Kelemen Hunor.

Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség nem kért anyaországi segítséget a nyelvhasználati törvény elfogadtatásához, hiszen erről a román parlament dönt. Azt viszont fontosnak nevezte, hogy közvetítése révén személyes kontaktus alakult ki a két ország vezető kormánypártjainak elnökei, Orbán Viktor és Liviu Dragnea között, akik megállapodtak a marosvásárhelyi iskolaügy rendezéséről.

Kelemen Hunor kifejezte meggyőződését, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig önálló jogi személyiségként újjáalakul a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium, erre a legbiztonságosabb jogi megoldás az, hogy törvényt hoznak létrehozásáról, mert csak így lehet megvédeni az intézményt attól, hogy közigazgatási perrel ismét ellehetetlenítsék működését. Még egy kormányhatározat sem jelent garanciát: ezt bebizonyította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére, hogy meg kell-e várni az iskolalapítással a már folyamatban lévő perek lezárását, ahogyan azt a napokban Liviu Pop oktatási miniszter állította, Kelemen Hunor azt mondta: szó sincs erről, nem lehet a bírósági ügyekre várni, azoknak „nem látni a végét”. Az RMDSZ a hónap végéig kidolgozza az iskola újraalapításáról szóló törvénytervezetet. Ennek elfogadását nemcsak az RMDSZ-nek ígérték meg, erről a megoldásról az államközi kapcsolatok szintjén is a legmagasabb szinten egyeztettek – mutatott rá Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából érkezett Aradra, ahol részt vesz a Szabadság-szobornál. illetve az egykori vesztőhelyen szervezett megemlékezéseken.