Hangos jelzés

Pusztai Nóra

Az éjszaka sötétjében, hangos sipító hangra riadtam fel. Szinte azt sem tudtam, hol vagyok és mi történik. Az első pillanatokban mintha még az álmomba is beszőttem volna a furcsa jelzést, majd felpattantam és a fürdőszoba felé rohantam. A döntés nem volt az igazi, először ugyanis ablakot kellett volna nyitni, de miután észleltem, hogy valóban a szén-monoxid érzékelő jelez és nem UFÓ-k szálltak le kis lakásunkban, nem tétlenkedtem. A szobák gyorsan kiszellőztek, a következő napra szerelőt is találtunk, aki megnézte, mi volt a probléma. 

Az egyetem első évében haverokkal költöztünk össze, a lakást körültekintően választottuk ki, de előtte sosem éltünk olyanban, ahol a gázkazán nyílt lánggal égett, csupán a nagyszüleimnél találkoztam ilyennel. Szóval beköltöztünk, három család sarja bútorozott össze, az egyiküknek nagyon fontos volt a szén-monoxid érzékelő felszerelése. Mindannyian hálásak lehetünk döntésének. A befektetett pénz nem volt felesleges, hasznosságát egy éjszaka bizonyította a készülék. És bár a fentebb felidézett pillanatok, főleg a hirtelen riadalom miatt, nem voltak túl kellemesek, de legalább örökre belém égtek. Úgy rémlik, hogy az ok a korszerűtlen kazán volt, aminek eldugult a kivezetése. 

A témát cikkünkben is körbejártuk, kérdéseinkre a vármegyei katasztrófavédelmi szóvivő Németh Ádám válaszolt. Az okok között a viharos szelet, de még a körültekintés nélküli felújítást is említette. Amilyen felületen lehet, ők is felhívják a figyelmet a szén-monoxid érzékelők szükségességére. Saját esetem leírásával én is ehhez járulnék hozzá!