Jó reggelt!

Rákaptam, hogy reggel hét órakor kikívánkozom a nyitott teraszra. Alibiből teszek-veszek valamit, holott még csikorgó hideg van, de ott vagyok, hogy hallgassam, amint a szomszéd család négy aprócska gyereke elvonul a házunk előtt. 

A 3-7 év közti bölcsis, ovis és kisiskolás gyerekek libasorban indulnak útnak, apjuk vagy anyjuk oldalán, miközben szüntelenül csacsognak. Rácsodálkoznak a lombot hullajtott fákra, a tűkoronában pöffeszkedő fenyőre, a madarakra, a tarkán elsuhanó cicákra, a kedélyesen vakkantgató kutyákra. Mindig van kérdésük, miközben természetes könnyedséggel fogadják be a táj minden rezdülését. A környék, az élet pedig ettől lesz igazán szép.