A változás mértékegysége

Az idő mérésére megannyi „mértékegységet” használunk. Évek, hónapok, órák, percek. Ezekben az intervallumokban kisebb-nagyobb történések kísérik a mindennapjainkat, de egyben biztos vagyok: a változás mérőegysége a pillanat. Egyetlen villanás, másodperc vagy annak a törtrésze is sorsfordító erővel bírhat. Erre gondoltam legalábbis, amikor megismertem Novák Tamás történetét. A szolnoki férfi tavaly májusban szenvedett súlyos motorbalesetet, amelyből épphogy felépült. Elindult a reggeli rutinban, majd eljött a pillanat, ami után soha többé nem lehet ugyanaz semmi.

Mérhetetlen erőre van szükség egy ilyen helyzetben. Ennek egy része a családtól, barátoktól, hozzátartozóktól kölcsönözhető...de azt gondolom saját munícióból is bőven kell raktározni, fejleszteni az embernek önmaga számára. Kapaszkodni az életbe, hinni a gyógyulásban.

Hagyom magamban érlelődni mindazt az érzés- és gondolathalmazt, ami a történetet olvasva kavarog bennem. Azt kell mondanom, hálás vagyok.

A mai napért, az egészségért, hogy mindenki, aki fontos számomra rendben van. Már nem dohogok a reggel ott maradt mosogatnivaló miatt. Nem zavar, hogy tegnap este ugrott a porszívózás, amit bár reggel terveztem pótolni, mégsem jött össze. Hogy a csöppségünk megint nem akart bölcsibe menni, amihez mindent bevet ilyenkor, ami a három évesek eszköztárában lapul. Ma bennem is megváltozott valami. Máshogy akarom nézni a napokat, a történéseket. Hálával, ahogy mondtam. Mert az ilyen pillanatok értetik meg velünk a lényeget. Amit tanuljunk meg észrevenni akkor, amikor minden rendben van….