Számos elismeréssel büszkélkedhet, de a mosolyok fontosabbak számára

Szívének a legnagyobb boldogságot mégis a segítségnyújtásért cserébe kapott mosolyok okozzák. Idegen nyelvű és magyar publikációk jelentek meg pedagógiai újításairól. A kitartásáról híres Nagyné Kasza Ilonát Rákócziújfalun mindenki óvónőjeként ismerik.

– Kunhegyesen születtem, a kun konokság és kitartás, valamint a tenni akarás az mai napig bennem van – kezdte a nyugdíjas pedagógus.

– Olyan családban nőttem fel, ahol a pontosság és a figyelem érték volt. Emlékszem, szomszédunkban lakott egy család, ahol ikerpár lányok voltak, akiket elzavart az apukájuk világgá, batyut kötött a hátukra. Ők a kapu előtt sírdogáltak. Bementem az apukájukhoz, csípőre tettem a kezem és közöltem, hogy ezek a gyerekek ide valók és engedje vissza őket.

Talán ez a kis történet az egész életemet mintázza… – mesélte Ilona, aki több mint fél évszázada kitart az elképzelése mellett, miszerint az emberek jók, vagy legalábbis jók szeretnének lenni és ő ebben segít nekik. Szerinte a pedagógusok végső célja, hogy feleslegessé váljanak, hiszen az önállósulás útján mindig átadnak egy kicsit az elvégzendő feladatból.

Ilona a kisújszállási gimnazista évek után Törökszentmiklóson pedagógiát tanult, majd végül ott érettségizett.

– A szolnoki városháza előtt sétálva találkoztam a megvédett lányok közül eggyel, aki ajánlotta: keressem fel a művelődési osztályt, hiszen éppen óvónőt kerestek. A második tanévem elején már vezetőnek neveztek ki itt Rákócziújfalun, majd szakfelügyelő is lettem.

Közben megszereztem az okleveles pedagógiai előadó végzettséget, mellyel a pedagógusképző intézetben neveléstudományt taníthattam. Alakulóban volt a városi nevelési tanácsadó, nagyon jó kihívásnak tűnt, hiszen magatartási és tanulási problémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozhattam, illetve örökbefogadással, a szülőkkel és gyerekekkel. Mostanában szívesen térnek vissza hozzám, akiket egykor gyerekként segítettem az örökbefogadás rögös útján.

Később a városi tanács művelődési osztályán főelőadóként helyezkedtem el. Tudtam, hogy nem az én világom, de ott is megtaláltam a magam dolgát. Mozgássérült gyerekek kerültek a látóterembe és a Pethő Intézettel karöltve megszerveztem a városban a mozgássérült gyermekek intézményét.

Legalább hat óvónőt vitt el az intézetbe, hogy foglalkozzanak a mozgássérültekkel, mire kialakult kettő, aki szívesen vállalta a feladatot.

– Olyanok kerültek oda, akik a normál csoportba nem tudtak integrálni, de végül ezt is csak beindítottam, majd továbbálltam.

Nagyné Kasza Ilona a nevelési tanácsadó, szakértői bizottság és a szociális módszertani csoport igazgatója is volt éveken át, közben szociológiai szakot is végzett, de a továbbképzések sora itt nem ért véget, hiszen okosíttatta magát, egyebek mellett természetgyógyászatot is tanult. A zürichi Kenessey Intézet individuálpszichológiai képzést hirdetett, mely összefogta a segítő munkában részt vevő embereket.

– Az adleri pszichológiai szinte csoda. Nagy utazás volt számomra és akkor jöttem rá, hogy mennyire tudatos, amit addig szinte ösztönből csináltam – vallja a sokszínű munkásságáról híres asszony. A huszonegy pontból álló nevelési elv alappillérei a megfelelő minta, az együttműködés és a bizalom.

– Létrehoztam egy nonprofit szervezetet: Bátorító Pedagógusok Individuálpszichológiai Műhelye néven, melynek feladata a Veszprémi Egyetem által akkreditált posztgraduális pedagógus képzések szervezése. A program kidolgozásában is részt vettem és rendszeres előadója is voltam. Több külföldi konferenciára is meghívtak, így jártam például Svájcban és Párizsban is.

A különféle képzésekről publicisztikák is születtek magyar és német nyelven. Ahogy a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület vándorgyűléséről is kiadványt szerkesztett, melyet a megyeszékhelyen szervezett meg Ilona. A szolnoki rendezvényen neves előadókat hallgathattak a szakemberek. Nagyné Kasza Ilona három könyve bizonyos pedagógusképző intézményekben ajánlott vagy akár kötelező irodalom is lett.

– Már megélni is fantasztikus volt ezt az örökbefogadással kapcsolatos igaz történetet, melyet később papírra vetettem – mondta az egyikről Ilona.

A miniszteri dicsérettel, kiváló pedagógus címmel és a munka érdemrend bronz fokozatával rendelkező hetvenöt éves Ilona még ma is szeretettel gondol vissza mindegyik esetére, mellyel találkozott.

Számos kihívást vállalt

A szakfelügyelői, vezetői, később szaktanácsadói munka mellett a gyermekvédelemben és óvodai nevelésben is szakértőként dolgozott. A Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat létrehozója, majd a megyeszékhely művelődési osztályának főelőadója volt évekig. A nevéhez köthető a Bátorító Pedagógusok Individuálpszichológiai Műhelyének megalapítása. A munka mellett viszont sosem tétlenkedett. Kikapcsolódásként fest, köt, horgol és nagyon szívesen fest mandalákat, melyek szerinte megnyugtatóak.

– A művelődési házban megtanítottam az asszonyokat kézimunkázni, de még jóga tanfolyamot is szerveztem – mondta Nagyné Kasza Ilona, aki önismereti foglalkozásokat is vezet.