Mézkirálynőt választottak Berényben

A méztermelők egyik legnagyobb küzdelme ma Magyarországon, hogy a nagy áruházláncok polcaira méz megnevezéssel kikerülő termék valóban a méhek által készített méz legyen, s ne valami cukrozott szirupot adjanak el ilyen címen. Nagy Csaba Zoltán az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy termelői érdekképviseletként azt vállalták fel, hogy folyamatosan vizsgálják a boltokba került mézek minőségét, s ha problémát találnak, azt jelzik a széles nyilvánosság felé. Kezdeményezték egy zárószalag létrehozását, amely csak olyan termékekre kerülhetne, amelyek valóban magyar eredetű mézek, és hozzáadott anyagok nélkül készülnek. Alapvető érdeke ugyanis a hazai gazdálkodóknak, hogy megmaradjon a magyar méz hagyományosan jó minőségének presztízse.

Ezt a célt is szolgálja évről évre a berényi Déryné Művelődési Központ és a Szatmári László Jászsági Méhészegyesület szervezésében megtartott mézvásár és méhésztalálkozó is. Az eseményen dr. Gedei József polgármester köszöntötte megjelenteket, illetve Gombár Mihály a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei főigazgatója nyitotta meg a rendezvényt. A mezőgazdasági szakember elmondta, hogy hazánkban ez idő szerint 16-18 ezer gazdálkodó foglalkozik méhészkedéssel, és összességében mintegy 900 ezer méhcsaládot kezelnek. Eredményként említette meg azt, hogy a hagyományos magyar akácméz mellett egyre nagyobb mértékben fejlődik a repce, és a napraforgó méz termelése is.

A rendezvényen megtudhattuk, hogy a legfőbb probléma, hogy hazánkban továbbra is nagyon kicsi a belső piac, hisz a magyarok átlagosan egy évben mindössze negyven deka mézet esznek meg. Ennek is köszönhető, hogy a hazai méztermés nagy részét külföldön értékesítik. A fő piacot Németország, Franciaország, s mostanság egyre inkább a skandináv országok jelentik.

A berényi eseményen a méhészek információt gyűjthetnek, a szakma aktuális kérdéseiről, a legújabb kutatási eredményekről, megismerkedhetnek a méhészkedés legújabb eszközeivel is. Nem utolsó sorban pedig megoszthatják tapasztalataikat az ország más térségéből érkezett termelőkkel is. A jászberényi eseménysor nagy erénye azonban, hogy nem csak a szakmai érdeklődés csalogathatja ide az embereket. Minden évben lehetőség nyílik a család összes tagjáénak, hogy egy kellemes kikapcsolódással egybekötött nyári napot töltsenek el a Jászság fővárosában. Idén is volt füstölőgyújtó keretszegező verseny, kóstolhattak az érdeklődők mézes süteményeket. Megszemlélhették a méhcsaládok kezelésének élő bemutatóját. Sztárvendégként lépett fel Szandi.

Megválasztották ebben az évben is a Mézkirálynőt, akinek hivatala szerint egy éven át kell népszerűsítenie a magyar mézet. A mézkirálynő választás alkalmával, nem csak a jelöltek megjelenése számít, hanem az is komolyan nyom a latban, hogy mennyire jártasak a méhészkedésben. Nem csoda tehát, ha olyan fiatalok jelentkeztek idén is, akik családjuk révén apró gyermekkoruk óta megismerkedtek már a méhészkedéssel. Idén a közönségdíjat, illetve a zsűri szavazatai alapján a második udvarhölgyi helyezést a jászberényi Belovai Judit nyerte el, az első udvarhölgy díját a Szigethalomról érkezett Szikszai Zsuzsa vehette át, míg a mézkirálynő címet a kiskunfélegyházi Szabó Zsuzsa érdemelte ki.