Járvány

2021.02.11. 22:40

Szegedi kutatók felderítették, tényleg segít-e a covidos betegen a BCG-oltás

Már az első hullám alatt is feltűnt, hogy ahol a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága.

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Karának kutatói 802 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban – írta a felsőoktatási intézmény csütörtökön a honlapján.

A Virok Dezső és munkatársai által a rangos Clinical and Translational Immunology folyóiratban megjelent közlemény eredményei fontosak lehetnek a BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolatának felderítésében.

A szakemberek 112 olyan hasonló fehérjerészletet találtak, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni úgynevezett T-sejtes immunválasz működésében.

Emellett azonosítottak 690 olyan hasonló fehérjeszakaszt, amelyek a vírussal szembeni ellenanyag-válaszért lehetnek felelősek. Az egyik ilyen közös fehérjerészlet a vírus tüskefehérjéjének azon részén helyezkedik el, amelyhez ha ellenanyag kapcsolódik, akkor semlegesíti a kórokozót.

Virok Dezső kifejtette, hogy

a BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki. Ezt a vakcinát 1954-től Magyarországon is kötelezően alkalmazzák.

A szakirodalomban közismert, hogy a BCG-oltás más – például különböző légúti fertőzések – ellenfertőzések ellen is véd. Az oltás e védő szerepét a koronavírus-fertőzés esetében is felvetették. Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban -, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat. Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense.

Ezt az is magyarázhatja, hogy a BCG-oltásban és a SARS-CoV-2 vírusban olyan hasonló fehérjerészletek találhatók, amelyeket az immunrendszer az oltás után „megtanul” és későbbi SARS-CoV-2 fertőzésnél felismeri és védekezik a vírus ellen. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató.

A kutatók a BCG-oltással kapcsolatos további laboratóriumi vizsgálataikat a magyarországi BACH (BCG-vel a Covid-19 ellen hazánkban) program támogatásával folytatják.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!