Közös pénz

2017.08.31. 09:33

Vezessük be az eurót vagy ne?

Európában egyik euróövezeten kívüli kormány sem utasítja el a lehetőséget, a legfőbb kérdés viszont az, hogy mikor és milyen körülmények között vezessék be a közös pénzt.

Az elmúlt időszakban gyakran esett szó az Európai Unió széthullásáról, főleg akkor, amikor a közös valuta gyengeségei kerültek előtérbe, ezzel szemben több európai kormány is leszögezte, hogy nem szeretne egy kétsebességes unió második vonalába tartozni. Így egymás után jelentek meg a cseh, a román, a lengyel és a magyar kormány elképzelései arról hogyan, miként és mikor vezetnék be az eurót, mint az egység és a gazdasági fejlődés zálogát.

A vg.hu elemzése számba vette Magyarország szomszédai és Lengyelország elképzeléseit, és megkérdezték a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is. Mint kiderül, vegyes a kép, a csehek megfigyelő státuszban szeretnének részt venni az euróövezet pénzügyminisztereinek az övezet jövőjéről folyó tanácskozásain, a románok 2022-ben bevezetnék az eurót, állítják, hogy az összes hivatalos feltételt teljesítik, bár elismerik, hogy a román gazdaság az egyik leggyengébb Európában.

A lengyelek is bevezetnék az eurót, de megvárnák, amíg az átlagjövedelem eléri a tízezer zlotyit, ami pedig nem mostanában lesz, ugyanis az átlagfizetés jelenleg ötezer zlotyi körül alakul. Magyarország pedig többször is leszögezte, hogy nem áll szándékában hamar bevezetni az eurót. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tavaly tíz-tizenöt évre tette az euró bevezetését, akkorra, amikor Magyarország eléri az uniós GDP átlagát. Korábban az NGM is azt közölte a Világgazdasággal, hogy „az euró bevezetése akkor válhat időszerűvé, ha Magyarország gazdasági fejlettsége megközelíti az euróövezet országainak átlagát, tehát a tényleges konvergencia létrejön”. Most az EU-átlag 67 százalékát teljesítjük – állapítja meg a cikk szerzője, hozzátéve: ha gyorsan nő a magyar GDP, akkor esély lehet az MNB-elnök által jelzett időpontra, de a potenciális növekedési kilátásokat figyelembe véve inkább jó húsz-huszonöt évre lehet szükség ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot.

Tulajdonképpen mi is kell a csatlakozáshoz – teszi fel a kérdést a szerző, majd máris válaszol rá:

  • a legfontosabb az, hogy a tagországok kereskedjenek egymással,
  • a gazdasági ciklusok együtt mozogjanak,
  • és szabad legyen a tőke és a munkaerő áramlása.
  • Ezek nagyrészt teljesülnek is, ami viszont látványosan különbözik, az az adópolitika és a nyelv, az utóbbi mindig is fenn fog állni, tehát akkor is, amikor a GDP-szintek nagyjából azonosak lesznek. Önmagában az euróövezeti tagság már eredményezheti a GDP növekedését – hívja fel a figyelmet a szerző –, például a tranzakciós költségek csökkenésével. Ezekkel szemben a következő érveket sorakoztatja fel: az önálló monetáris és árfolyampolitika elvesztése, illetve az esetlegesen felépülő egyensúlytalanságok, buborékok csökkenthetik vagy visszafoghatják a GDP növekedését. Az árfolyam tartós befolyásolása olyan eszköz, amellyel több jegybank is sikeresen lendítette át az országát válsághelyzeteken. Ezzel az eszközzel nemcsak a cseh vagy magyar jegybank élt, hanem az eurójegybank is.

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!