A tiszainokai hivatal helyiségeit is díszbe öltözteti alkotásaival

Ha a húsvéti programon a beöltözött nyuszinak répa, vagy jelmezhez kellék, esetleg a falunapon színpadi díszekre van szükség, Matastik Lajosné mindig kitalál valamit.

– Nem volt még olyan ötletem, amire ne az lett volna a válasz, hogy olyan anyagom pont van otthon. Mindenhez megtalálja a módját, hogyan lehetne megvalósítani – mesélte mindenki óvó nénijéről Kiss Erzsébet Eliza, Tiszainoka polgármestere.

Kis túlzással valóban állítható, hogy Matastik Lajosné kezei között generációk nőttek fel, ugyanis negyven éven át dolgozott a helyi óvodában. Az utcán is mindenki Jutka óvó néninek szólítja.

– Hat éve már, hogy nyugdíjas vagyok, de még mindig előtörnek belőlem az emlékek, ha egy-egy egykori kis ovisom elsétál mellettem az utcán. Tudom, ki mennyit sírt a beszoktatáskor, vagy hogy fejezte ki magát, ha nem tetszett neki valami. Mosolyog a szívem, amikor látom, hogy saját gyermekeik kezét fogva közelednek felém – avatott be érzéseibe Matastik Lajosné, aki már gyermekként elhatározta, hogy ezt a hivatást választja magának.

– Nem is volt kérdés, hogy óvónő leszek. Mindig szerettem a gyerekeket. Az meg külön ajándék, hogy egy helyen dolgozhattam negyven éven át – mondta.

Pedagógusként kreativitásával, könnyen megvalósítható, ám különleges alkotásaival díszítette fel az óvodát. Kézügyességnek a mai napig sincs híján.

Nyugdíjba vonulása óta lelkesen bújja az internetet, ötletek után kutatva.

– Igyekszem hasznosan tölteni az időt, mindig találok valamit, amit érdemesnek tartok arra, hogy elkészítsem. Persze újratervezem, meg az anyagokat is az otthon találhatóak közül választom ki – tette hozzá.

A polgármesteri hivatalba rendszeresen készít fali, asztali és egyéb díszeket, a minap tavaszi virágkosárral érkezett.

– Láttam, hogy még az adventi koszorú van az asztalon, ezt mégsem hagyhatom – emelte ki mosolyogva.

Liliom, krizantém, tulipán, rózsa vagy nárcisz. Jutka óvó néni leleményességének semmi sem szab határt, nem ismer lehetetlent. Színes selyemszalagokat használ fel a szirmoknak és leveleknek, a növények szára egyszerű zöldre festett hurkapálca.

– Egy kis csipesszel fogom meg a szirmokat, amit szükséges, meghajlítok egy picit, rámelegítek, hogy megtartsa a formáját és úgy ragasztom össze – mutatta a technikát.

Unokáinak az ovis ballagására egész csokrot készített így. A tavalyi év egyik legnagyobb munkája viszont a főtéren álló Tiszainoka felirat betűit díszítő virágok elkészítése volt.

– Összesen 4004 szirmot hajtogattam meg, amiből százötvennégy virágot alkottam végül. Mivel korábban is piros, fehér, zöld volt a felirat, így én is ezeket a színeket használtam – avatott be a részletekbe.

Ruhákat, maszkokat is készít

Tiszainokán a kültéri kalendáriumot évente négy-öt alkalommal rendezik át, melyben Matastik Lajosné is mindig segédkezik.

– Ha kell, szoknyát varrok, vagy köpenyt, attól függ, éppen mire van szükség. Otthon több zsáknyi anyagom van, így mindig akad olyan, amire éppen szükség van – mesélte Jutka óvó néni, aki segítőkészségnek sincs híján, tavaly tavasszal például ötszáz maszkot készített a helyieknek.