Gecse Annabella: Különleges hagyományok szövik át advent ünnepét

– Mit tudhatunk az adventi koszorú történetéről és a gyertyák jelentéséről? Hogyan alakult ki az advent fogalma, és milyen történelmi és vallási gyökerekkel rendelkezik az ünnep?

– Az advent valójában az egyházi év kezdete, advent első vasárnapja az új egyházi év eleje. Éppen ezért az egyházban kell keresnünk a koszorú hagyományát és a gyertya használatát. Úgy gondolom, viszonylag jó be tudjuk azonosítani, hogy a koszorú honnan és miért terjedt el. Az idősebb generáció talán még emlékszik arra az időszakra, amikor ez a szokás a magyar nyelvterületen szinte egyáltalán nem volt jellemző. Azért mondom, hogy „szinte”, mert a néprajzkutatások eredményeiből lehet tudni, hogy a Kárpát-medence azon vidékein, ahol német telepesek éltek, ott már az 1990-es évek előtt is jellemző volt a koszorú. Amikor azonban bekövetkeztek a politikai változások, a határok átjárhatóságával egyszerre rengeteg divatos dolog és vásárlási szokás áramlott be, és ez volt az adventi koszorú terjedésének egyik fő útja is. A néprajzi adatok egyébként azt jelzik, hogy érdekes módon nem a katolikus egyházban jelent meg először a koszorú, hanem a protestáns észak-német területeken. A dél-német vidékeken innen honosodott meg, megjelenése pedig nagyjából az 1830-as évekre datálható. Bécsben csak az 1920-as években bukkant fel az adventi koszorú, míg hazánkban a német telepesek révén terjedt. Végül azonban elszigetelt maradt. Igazi terjedését az 1990-es évek határnyitása és a felélénkülő kulturális kapcsolatok alapozták meg.

– Mit jelentenek a koszorú színei?

– A lila az egyházi rendtartás szerint a böjti időszakot szimbolizálja. A rózsaszín pedig az örömre, Krisztus születésére való felkészülést testesíti meg. Ha készítünk koszorút, akkor annak az a lényege, hogy a várakozást fizikai valósággá tegye. Életünk során sokszor hivatkozunk a rohanásra, az idő szűkére, ezért jelekkel igyekszünk magunkkal „elhitetni”, hogy várakozunk az ünnepre. A koszorú segít abban, hogy lelassuljunk, és érezzük, hogy helyén vannak a dolgaink.

– Az adventi naptárnak van-e köze a régi tradíciókhoz vagy ez inkább egyfajta „fogyasztói igény”?

– Főként ez utóbbi, ám mégis van mögötte az advent szent tartalmához kötődő vonás. Mégpedig, hogy ne csak vasárnaponként tartsuk szemünk előtt az adventet, hanem minden nap legyen valamilyen apró jele annak, hogy milyen időt élünk. Erre a ma emberének nagy szüksége van, mert zsúfoltabbak a napjaink. A gyermekek számára ugyanakkor különösen nehéz dolog a várakozás...

– Milyen babonák, népszokások kötődnek az adventi gyertyákhoz?

– A pap által szentelt gyertyának van a legnagyobb szokásköre. Az alapvetés, hogy a szentelmény védelmet ad annak, aki a közelében tartózkodik. A régmúltból tudunk olyan esetekről, amikor a megszentelt gyertyát a vihar közeledtével meggyújtották, hogy az megvédje a házat és annak környezetét.

– A karácsonyhoz kötődően is ismerünk hiedelmeket. Melyek ezek?

– Luca napjától december 24-ig tart az az időszak, amelyben a legtöbb szokás ölt testet az év során. A jóslások ilyenkor a szerelemre és az időjárásra vonatkoznak a leginkább, azaz a leendő férj foglalkozását és személyét megjósló dolgok kerülnek előtérbe. Az időjárás esetében pedig Luca napjától december 24-ig minden nap megfelel a következő év egy hónapjának, így lehet következtetni a várható időre. Közismert hiedelem a Luca széke is, amely a karácsonyhoz kötődik. Ezt követően aprószentek, vagyis december 28-a jeles nap. Végül pedig elérkezik az újév, amely szintén rengeteg szokást vonz maga köré. Ilyen a lencseevés, ami a gazdagságot jelképezi, és hogy ilyenkor ne fogyasszunk szárnyast. Ez utóbbiakhoz még ma is gyakran tartják magukat az emberek.