Egy kőkemény sportág változtatta meg a tószegi fiatal életét

– A családomban mindig is fontos volt a sport –kezdte Deák Tamás. – Már egészen kiskoromban több sportágba belekóstolhattam, hiszen édesapám számtalanszor vitt magával focizni és tekézni. Bár akkoriban még nem volt tudatos, és legtöbbször csak néző voltam, állandóan körülötte sertepertéltem. 

Aztán általános iskolás koromban Molnár László tanár úr többször megengedte, hogy felturbózzuk a különböző sporttevékenységeket a testnevelés órákon. Biztos vagyok benne, hogy az volt a célja, hogy megszerettesse velünk a mozgást. Mindez úgy hiszem célba ért, ugyanis amikor a középiskolába kerültem több egykori osztálytársammal beszéltem, akik egytől-egyig azt mondták, hogy Laci bácsi elérte szándékát, mivel a legtöbben a mai napig végeznek valamiféle testmozgást.

A középiskolában már igen hamar leérettségiztem testnevelésből, így a tantervi órát magam mögött hagyva, kedvemre edzhettem. Ez a motiváció a későbbiekben is jól jött, ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanultam tovább, ahol a mozgás egy igen fontos tevékenységnek számított. Az alapkiképzésen napi két-három órás testnevelésem volt, ami hatalmas közösségformáló erővel bírt. Ebben az időszakban több órán taglalták, hogy a mozgásszegény életmódnak mekkora hátrányai vannak, ami valamelyest aggodalmat keltett bennem. Ebben az időszakban találkoztam először a spartan versennyel, és célként tűztem ki annak minden versenyének teljesítését. Az egyik egyetemi focimeccsen viszont kiment a térdem és keresztszalag szakadásom lett, így meg kellett műteni. Ennek hatására a spartan elég messze került az elképzeléseimtől.

A fiatal amatőr sportoló az igen népszerű terepakadály futás mellett tette le a voksát, amely megváltoztatta az egész életét.

– A műtét utáni rehabilitációs időszakban elkényelmesedtem, és egyéb magánéleti problémák is nehezítették a sportba való visszatérésem – tette hozzá az amatőr sportoló. 

– Aztán az egyik ismerősöm átalakulása motivált arra, hogy összeszedjem magam. Az utat egy személyre szabott étrenddel kezdtem el, ami már önmagában is sok pozitív hatást és érzést vonzott magával. Ezt követően apránként, a munkahelyemen található konditeremben újrakezdtem mindent. Tavaly év elején éreztem úgy, hogy szükségem van egy nagyobb változásra, egy kihívásra, és úgy éreztem készen állok életem első, öt kilométeres spartan versenyére. A versenyt követő eufórikus állapot adott nekem egy löketet ahhoz, hogy tovább folytassam. Arra sarkallt, hogy megcsináljam a következő lépcsőt is, a tíz kilométereset, majd szeptemberben a félmaratont. Ettől kezdve átalagosan heti háromszor-négyszer edzem, és figyelek arra, hogy változatosan étkezzek, reggel sokat, este pedig keveset egyek. A mozgásnak köszönhetően sokkal jobbakat alszom, produktívabbak a mindennapjaim és nagyobb az önbizalmam is. 

A munkámban több fontos kérdésben kell döntenem nap mint nap, ami az egészséges életmód mellett könnyebbé vált. A sport segít számomra megmutatni, hogy mire vagyok képes mind fizikai mind pedig szellemi értelemben. Máig motivált vagyok, így idén is több tervem van, most például nagy erőkkel készülünk a legközelebbi, tavaszi versenyemre.