Alig találnak jelentkezőket az idénymunkára megyénkben

Idénymunkára egyre nehezebb jelentkezőt találni, az a réteg, mely egykor a földeken és a kertészetekben kereste meg napszámosként a betevőt, ma már inkább a közmunkaprogramban dolgozik. Pedig nagyon elkelne a munkáskéz…

– Nem tudom, más hogy van vele, de én már tavaly is megjártam a paprika és a hagyma szedésével is – árulta el egy jászsági őstermelő, Gábor.

– Jelentkező még csak-csak akadt valamennyi, de a munkára talán ha harmaduk megjelent. Közülük is sokan csak egy-két napig akartak dolgozni, amint kaptak egy kis pénzt, tovább nem érdekelte őket. Rájuk nem lehet építeni.

– A hadra fogható emberek nagy részét felszívják a környező üzemek, a maradék meg inkább közmunkásként támasztja a gereblyét, mi meg kénytelenek vagyunk a rokonságot összehívni, hogy segítsenek, ha nem akarjuk, hogy ott menjen tönkre a termés – panaszolta az idősödő férfi.

– A nagyszámú kézi munkaerőt igénylő ágazatokban nagy a probléma, de mindenki küszködik munkaerőhiánnyal. Főként a kertészeti növényeknél jelent komoly gondot, hogy hiába termelik meg a növényeket, ha nincs, aki leszedje. Sokan emiatt bele se fognak a kertészkedésbe – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Mi is foglalkoztatunk idénymunkásokat, ami rengeteg adminisztrációval jár, hiszen minden reggel be kell őket jelenteni, a nap végén pedig elszámolni, lekönyvelni. Jó lenne, ha ezt le lehetne egyszerűsíteni, mert nagyobb létszámnál halmozódik az erre fordítandó idő. Emiatt is van, ha nem is gyakori, hogy inkább a feketefoglalkoztatást választják.

Ezért nem vállalt már ez évben munkát a földeken Papp István sem, pedig korábban szívesen ment gyümölcsöt, hagymát, málnát szedni, volt, hogy palántázott is. Nem mindenki jelentette be azonban, és volt, hogy az előzetesen beígért összegnél kevesebbet fizettek.

A szandaszőlősi epertermelő, Pozderka István mindig bejelenti munkásait, szerencsére talál is segítséget a szamóca szedésére. Vannak visszatérő idénymunkásai, igaz, még autóval ki is visz embereket az ültetvényre. Neki sem könnyű azonban a dolga.

– Nálam akár ezer forintos órabért is megkereshetnek, ezért annyit kell teljesíteni, amit egy közepes teljesítményű illető képes elvégezni – vázolta a helyzetet.

– Vannak olyanok, akik jobbára alkalmi munkákból élnek. Találni köztük szép számmal tisztes, dolgos embereket, rendszeresen foglakoztatjuk is őket. Vannak azonban, akik sírnak, hogy jaj, nincs pénz, nagyon kellene a munka, de ha felvesszük őket, két-három nap után eltűnnek, mint szürke szamár a ködben.

– Ez azért is rossz, mert így mindig keresni kell helyettük mást, újakat kell bejelenteni, betanítani, ha korábban nem végzett ilyen munkát. Megesik, hogy megkérdezem a jelentkezőtől, szedett-e már epret, amire azt mondja, persze, szedett, aztán mégis használhatatlan termést szed le.

– A teljesítményben dolgozó munkások közül is akad, aki megszed tíz ládát, de olyan is, aki csak ötöt-hatot, nem töri magát, úgy van vele, neki pár ezer forint is elég. Nyugdíjasok is szednek nálunk epret, volt olyan is, aki egykor irodában dolgozott, mégis rendesen csinálta, nem panaszkodott – mesélte az őstermelő.

– Van, hogy nyolc-kilenc fős csoport jelentkezik munkára, de szinte másnaponta változik a csapat összetétele, így a teljesítményük is. Aki pedig elhozza őket, az ezer forintos órabérből kifizet nekik hét-nyolcszáz forintot, így persze, hogy nem fognak akkora intenzitással dolgozni, mint a többiek. Tartunk Szedd magad! akciókat is, a vevők szeretik maguk leszedni, amit elvisznek. Így nem marad ott az eper a földeken…

Közmunka helyett idénymunka – ez lehet a megoldás

– A közmunkásokkal lehetne megoldani az agráriumban a munkaerőhiányt – vélekedik Hubai Imre Csaba, megyei NAK-elnök –, most ugyanis sokan inkább azt a foglalkoztatási formát választják. A gazdáknak pedig olyan kedvezményeket kellene biztosítani, hogy megérje őket foglalkoztatni hosszabb távon. Akkor ki is tudnának képezni kertészeti munkákra embereket a téli időszakban, idényben pedig nem kellene mindig új és új munkásokat keresni és betanítani az adott feladatokra. Ehhez minden rendelkezésre állna: van megfelelő képzőhely, oktató, duális jelleggel meg lehetne oldani a tanításukat, amiből a gazdák is kivennék a részüket, ha kapnának hozzá támogatást.