2018.11.17. 07:00
Gyenge volt az idei termés, kevesebb barack jut a pálinkafőzdékbe
A tavaszi fagyok miatt jelentősen csökkent a térség baracktermése. Van, ahol több száz hektáros földterületen egyáltalán nem termett a gyümölcsből. És bár a környékbeli termésmennyiség hagy némi kívánnivalót maga után, a minőség mégis átlagon felüli. A barackhiányt a térség pálinkafőzdéi is alaposan megérezték.
A gyenge termést csaknem minden üzem megérezte. A földvári Szicsek Pálinkafőzde gépeibe is kevesebb barack kerül
Fotó: Csabai István
– Sajnos nagyon gyenge volt az idei baracktermés, hiszen a szükséges mennyiség egynegyedét tudtuk csak betárolni – kezdte mondandóját Bolyhos Zoltán.
Az újszilvási Bolyhos Pálinkafőzde vezetője elmondta, bár a növekvő árakon is jól látszik a hiány, a barack minősége rendkívül jó. Mindez pedig a lédús gyümölcs magasabb cukortartalmának köszönhető. – A barackhiányt jól jelzi, hogy harminc partnerrel állunk kapcsolatban, de csak hármuknál termett a gyümölcsből – tette hozzá a szakember.
Fotó: Mészáros János
Nem minden gyümölcsféléből volt azonban ennyire kevés a környéken.
– Szinte minden másból túlkínálat mutatkozott! Meggyből és szilvából például sok maradt a fákon, ezek nagy részét ugyanis nem tudták értékesíteni a környékbeli gazdák. A cigánymeggy és a szilva viszont jó évet zárt, mivel két-három évre elegendő mennyiség áll rendelkezésre belőlük – emlékeztetett.
A szolnoki kertekben is bőven termett szilva. Ezért sokan döntöttek úgy, inkább „cseppfolyósítják” a gyümölcsöt – így használva fel értékes többletüket.
– Nem tudtam mit kezdeni a szilvával, lekvárnak nem kellett ennyi. A felesleges gyümölcsöt kifőzettem, s abból végül hatvan liter pálinka lett. Barackból pedig tizennégy litert raktároztam el – mesélte az egyik helyi gazda.
– Nálunk is nehéz év volt az idei a kajszibarack szempontjából. Ez főként a tavaszi fagynak és a rosszkor jött esőnek köszönhető – vette át a szót ifj. Szicsek János, a tiszaföldvári Szicsek Pálinkafőzde ügyvezetője.
Hozzáfűzte, volt olyan eset, hogy háromszáz hektáron semmi sem termett. – Az országos átlagtermés általában harmincezer tonna körül mozog, ennek viszont nagyjából a harmada az idei mennyiség – latolgatott a szakértő.
Majd kiemelte, a megmaradt barackállomány legnagyobb elszívóerejét a konzervipar jelentette a főzdék számára. Emellett másutt is szemet vetettek az ízes hazai gyümölcsre.
– A magyar barackot az osztrákok is nagyon keresik, ők három-négyezer tonnát is elvisznek az országból – mondta. S arról is beszámolt, az idei évben a vállalkozás százhúszezer kiló kajszibarackból nagyjából tizenkétezer liter pálinkát állít elő. Tartalékok pedig valószínűleg nem lesznek a gyümölcsből.
Fotó: Csabai István
A Jászságban a vegyes a sláger
A barackhiány okozta problémák nem mindenütt érződnek egyformán. A Jászságban például ritkán készül cefre a környék barackjából. Sedon Attila, a jászdózsai szeszfőzde vezetője elmondta, náluk a legtöbben inkább vegyes pálinkát főzetnek. – Sajnos sárgabarack nem nagyon terem a Jászságban. Főként azokból a gyümölcsökből főzetnek pálinkát az emberek, amelyek errefelé a kertekben megteremnek. Korábban sem volt annyira jellemző, hogy barackpálinkát készítettünk volna – zárta szavait.
Borítókép: Bolyhos Zoltán, az újszilvási Bolyhos Pálinkafőzde vezetője
Fotó: Mészáros János
