Megyénkben tavaly csökkent a legelők ára az előző évhez képest

Az Agrotax Iránytű kimutatása szerint 2019-ben a gyepterületeket átlagosan 1 327 000 forint/hektár áron értékesítették Magyarországon. A legdrágábban Közép-Magyarországon, kétmillió forintot meghaladó áron (2 191 000 forint/hektár) keltek el a fenti művelési ághoz tartozó földterületek, emellett másfél millió forinthoz közeli átlagárak jellemezték a Közép- (1 599 000 forint/hektár), illetve Nyugat-Dunántúlt (1 461 000 forint/hektár) is. A legolcsóbban, egymillió forintot meghaladó áron az észak-alföldi (1 023 000 forint/hektár), valamint észak-magyarországi (1 035 000 forint/hektár) térségekben lehetett a vizsgált időszakban gyepterületekhez jutni.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében hektáronkénti 1 053 426 forint átlagáron kínálták a gyepterületeket. Ez jelentős visszaesés volt a 2018-as évhez képest, amikor hektáronként 1 516 940 forintos – meglehetősen magas – átlagáron lehetett legelőt venni. Tavaly a szomszédos megyék közül csak Hevesben lehetett megyénkhez képest olcsóbban vásárolni, itt átlagosan már 864 143 forintért vehettek egy hektár gyepet, míg a többi környező megyében is egymillió forint fölötti átlagárakkal kalkulálhattak a gazdák.

Legmélyebben annak kellett zsebbe nyúlnia, aki Pest megyében akart gyepet venni, itt közel 2 168 000 forinttal kellett hektáronként számolnia a vásárlóknak.

– Megyénkben szerény az érdeklődés a gyepterületek iránt, mivel ezek hasznosítása az állattartáshoz kötődik. Az pedig jelenleg nem jövedelmező ágazat, nem gazdaságos se juhtenyésztéssel, se marhatartással foglalkozni. Jelentős terhekkel jár, folyamatos munkavégzéssel, hiszen az állatokról nap mint nap gondoskodni kell, a ráfordított energia pedig nem térül meg – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Karcag környékén például 750–800 ezer forint körül lehet legelőt venni, de szerintem a megye többi részén sem érnek sokkal többet ezek a területek, bár olyan területeknek lehet épp magasabb ára, amelyek közvetlenül a gazdaság mellett találhatóak. Azt tudni kell, hogy ezek gyengébb minőségű földek, hiszen azért gyep, mert nem érdemes szántóföldként hasznosítani, így nyilván az áruk is alacsonyabb. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb lesznek támogatások elsősorban az állattartó telepek korszerűsítésére, erre nagy szükségük lenne főleg a juh- és anyatehén-tartóknak. A felvásárlási áraknak is igazodniuk kellene a befektetett munka értékéhez, hogy megérje állatokat tartani. Ha ezt elérnénk, akkor ennek arányában a rétek, legelők ára is emelkedne, mivel nőne irántuk a kereslet.

Hubai Imre Csaba azt is elmondta, Karcag környékén például az utóbbi időben több mint ötszáz tehenet adtak el, ment vágóhídra, mivel a tejtermeléssel sem éri meg foglalkozni. Most pedig a juhokat is nehéz értékesíteni, mivel a jelenlegi helyzetben nem egyszerű kiszállítani őket az országból, a felvásárlások jelentős része pedig külföldön törté­nik. Így várhatóan itt is állatállomány-csökkenéssel számolhatunk.

Fogynak a megyei marhák és juhok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a múlt év második felében megfogyatkoztak a szarvasmarhák. Míg 2019. június elsején 55 100 marhát tartottak számon, addig de­cember 1-jére ezerrel csökkent a számuk – bár ez még mindig magasabb a 2018. évben tartott marhák mennyiségénél.

A megyei juhállomány is csökken, 2018. december 1-jén 78 400 juh volt szűkebb régiónkban, míg tavaly ugyanekkor már csak 63 000 birkát számláltak.