2021.04.01. 19:55
Rendkívül kevesen fogyasztanak birkahúst a Jászkunságban
Európában nagy a kereslet a juhhús iránt, a legtöbb ország azonban nem önellátó, így behozatalra szorul. A magyar élőjuh iránt is jelentős az érdeklődés, a hazai bárányok kilencven százalékát külföldön viszik. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul, számottevő bárányt vásárolnak fel ilyentájt Jász-Nagykun-Szolnok megyéből is. A hazai fogyasztás ugyanakkor alacsony, annak ellenére, hogy a bárány jellegzetes húsvéti étel a sonka és tojás mellett.
Fotó: Mészáros János
A tavalyi évben országosan mintegy hétezer tonnányi – vágott test egyenértékben számított – élőállatot vittek a külhoni piacra, ennek értéke meghaladta a negyvenhatmillió eurót. Idén is jelentős érdeklődés jelentkezett a magyar, és így a jászkunsági bárányra.
Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy az idei esztendőben az előző évekhez képest növekvő kereslet mutatkozott a juhok iránt külföldön.
Megyénk exportbárányainak nyolcvan százalékát – ahogy országosan is jellemző – Olaszországba viszik, húsz százalékát pedig Ausztria, Németország, Izrael, Törökország várja. Március elejével indult a felvásárlás, mely a húsvéti időszakig tart. A legkeresettebbek most a húsz-harminc kilogrammos első osztályú bárányok, illetve Izraelben a negyven kilogramm feletti állatokra van igény, ráadásul kifejezetten csak a kosbárányokra.
– Az ár jelentősen emelkedett az elmúlt évhez képest, köszönhető az árfolyamnak és a növekvő keresletnek. Eddig Olaszország volt majd száz százalékban a felvásárló, Ausztria, Németország, Törökország, Izrael piacra lépésének köszönhetően az ár emelkedésnek indult – mutatott rá Hubai Imre Csaba.
Fotó: Mészáros János
A húsz-huszonnégy kilogrammos, első osztályú bárány ára ezerkétszázhetvenöt forint/kilogramm, ehhez jár még hét százaléknyi kompenzáció. A huszonöt-harminc kilós első osztályú bárány kilója már ötven forinttal kevesebb. Az ár öt kilónként csökken, a felvásárlók jellemzően negyven, illetve negyvenöt kilogrammig veszik át az állatokat. A másodosztályú bárány ára ötven forinttal kevesebb egységenként.
Hazánkban az évi egy főre jutó harmincöt-harmincnyolc dekagrammos juhhúsfogyasztással messze elmaradunk az uniós átlagtól.
Sajnos ezzel együtt a megyei fogyasztás is minimális, változatlanul alacsony a kereslet a bárányok iránt.
Hiába vallási jelkép, a legtöbb húsvéti asztalról hiányzik
A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép. A fogyasztáson is meglátszik, hogy szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent, és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi lakoma elmaradhatatlan eleme a sült bárány.
A jelkép eredete a vallási hagyományokból ered. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvednie, mert áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg. Emellett Jézus kereszthalála is az áldozatot testesíti meg, ez által váltotta meg az emberiséget.
