Palántákat neveltek a megvizsgált vetőmagokból

Összesen huszonhárom terméket vetettek el, és figyelemmel kísérték a fejlődésüket a mag földbe kerülésétől egészen a „tölteni való” paprika betakarításáig. A vetőmag-minősítés egyik fontos része ugyanis, hogy az adott növényi és vetőmagminták mennyire tudják megőrizni a fajtaazonosságukat és fajtatisztaságukat.

A vetőmagokat április elején vetették el, és húsz-huszonkettő Celsius-fokos hőmérsékletű fóliában helyezték el a tálcákat. A napi öntözésnek és szellőztetésnek köszönhetően két hét múlva már ki is bújtak a földből a növények, a vetés után egy hónappal pedig öt-hat centiméteres palánták fejlődtek.

A huszonhárom mintából felnevelt paprikapalánta húsz-huszonkét egyedét május végén ültették ki az előkészített aprómorzsás talajba. Ekkor már hat-nyolc lomblevéllel rendelkeztek a növények, a gyökereik pedig jól átszőtték a tápkockát.

Az időjárástól függően, heti egy-két alkalommal öntözték a palántákat csepegtetőszalag segítségével.

A június eleji lombtrágyázásnak köszönhetően a növények növekedni, majd virágozni kezdtek, július közepén pedig egytől-egyig meghozták első terméseiket.

A vizsgálat során a paprikavetőmagok termését a szakemberek összevetették a csomagoláson feltüntetett képpel, a tasakon szereplő leírással, valamint a hivatali adatbázisban szereplő fajtaleírással. Egy esetben találtak eltérést: az egyik vetőmag csomagolása szerint a növény bogyója felálló, míg a Monorierdőn felnevelt paprika bogyója csüngő helyzetű volt.

Összességében azonban elmondhatjuk, hogy jól vizsgáztak az egyes termékek, egy paprika kivételével minden vetőmag hozta az ígért termést.