A Jászkunságban is csökkent a regisztrált álláskeresők száma

Márciusban országosan 251 297 fő szerepelt álláskeresőként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSz) regiszterében, míg megyénkben 13 623 személy kereste az elhelyezkedési lehetőségeket. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel Győr-Moson-Sopron megye (1,4%, illetve 1,1%) rendelkezett. 

Megyénk mutatói az országos átlagnál gyengébb képet mutatnak: 8,1 , illetve 5,9 százalék ez az arány. 

Szűkebb régiónkban a második hónaphoz viszonyítva 405-tel kevesebben kerestek állást, ami 2,9 százalékos csökkenést jelent. 

A 2021-es év azonos időszakához képest 15,8 százalékkal (2549 fővel) volt kevesebb idén az álláskereső. A márciusi nyilvántartottak közül 915 személy volt pályakezdő, 2022. márciusban a foglalkoztatók összesen több mint 69 ezer üres álláshelyet jelentettek be, melynek 83,9 százalékához igényeltek támogatást. Az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás érzékelhető. 

A legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a főváros, Hajdú-Bihar, Baranya, Békés és Pest megye területére koncentrálódott, de jelentős volt a bejelentések száma Nógrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is. 

Megyénkben a harmadik hónapban 2175 új álláshelyet jelentettek be, melyből 1740 volt támogatott, 435 pedig nem. 

Az előző hónapról betöltetlen maradt 6026 pozíció, a hónap folyamán meg is szűnt 4587 álláshely, így március végén 3614 betöltetlen felkínált álláshelyet jegyeztek fel. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz megyénkből most sem jelentettek be csoportos létszámleépítést. 

– Ellentmondásos a kép, egyrészt jó pár szakmában folyamatos a munkaerőhiány, másrészt területileg jelentős különbségek mutatkoznak a bérezésben, és a munkaerő képzettségében – mutatott rá dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 

– De úgy látom, jelenleg aki akar, a megye minden területén el tud helyezkedni, bár nem biztos, hogy mindenütt a szakmájában. Már el kell fogadni, hogy akár 2–3 szakmát is el kell sajátítania az embernek élete során ahhoz, hogy folyamatosan biztosítva legyen a stabil megélhetése. 

A problémát az jelenti, hogy hiány van jól képzett szakemberekből, viszont a munkaerőpiacon álláskeresőként zömében a legfeljebb nyolc osztályt végzettek vannak jelen, akiknek a munkához való hozzáállása is sokszor nem megfelelő.

– De a munkaadóknak is rugalmasan kell tudnia kezelni a helyzetet: nemrég beszéltem olyan cégvezetővel, aki például arról számolt be, hogy nála lényegében évente háromszor kicserélődik a gárda, nyilván nem mindenki vált munkahelyet, de sokan két-három hetet ledolgoznak és már odébb is állnak – fejtette ki a kamarai elnök. 

Azt is elmondta, legnagyobb számban a Jászságban, a szolnoki, valamint a törökszentmiklósi régióban keresik a munkaerőt, elsősorban feldolgozóipari, gépipari ágazatban. Leginkább a hegesztőmesterségek, gépszerelői szakmák, illetve a forgácsoló szakmák (esztergályos, marós stb.) keresettek.