2023.04.26. 06:55
Kevesebben akarnak munkahelyet váltani a kisebb béremelések miatt
A vállalatoknál dolgozó munkavállalók több mint fele kapott év elején béremelést. Egy közelmúltban végzett felmérés azonban azt mutatja, jelentős részük nem elégedett ennek mértékével. Aki szereti a munkáját és megbecsülik a cégnél, tudomásul veszi, hogy jelen helyzetben többet nem tud kigazdálkodni a munkaadója, bár vannak, akik valamivel magasabb fizetésért már szívesen váltanának.
Forrás: Illusztráció
Fotó: Shutterstock.com
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, azonban annak mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot, derült ki a Trenkwalder február végi munkaerőpiaci felméréséből, ahol a versenyszférában dolgozó munkavállalókat a béremelésről és a céghez való viszonyulásukról is kérdezték.
A kutatás eredménye azt mutatja, a mostani inflációs helyzetben a dolgozók 43 százaléka elégedetlen jelenlegi bérszintjével.
Az elégedetlenek 35 százaléka beérné 20 százalékon belüli béremeléssel, további 24 százalék 20–30 százalék közötti pluszjövedelmet tartana megfelelőnek. A többiek ezt is kevesellnék.
Ma a költségek kigazdálkodása komoly gondot jelent a vállalkozóknak, a beérkezett áram- és gázszámla, illetve általában a rezsi jellegű költségek növekedése komoly kihívás elé állítja a cégeket. Ezt a munkavállalók is érzik és tisztában vannak ezzel. Ha egyébként szeretnek bejárni dolgozni és megbecsülik a főnökei, inkább tudomásul veszik, hogy nincs most jelentős mozgástér a bérezésben. Ilyenkor beérik kevesebbel, sőt ha szeretik a munkahelyüket, azt is elfogadja, hogy addig nem lesz béremelés, míg a vállalkozás nem kerül ahhoz elég kedvező helyzetbe.
A kutatás azt is megmutatja, hogy a fél évvel korábbi helyzethez képest csökkentek a béremelési elvárások. A tavalyihoz képest a válaszadók 52 százaléka helyett már csak 38 százalék tervez munkahelyváltást, és 68 százalék tartja fontosabbnak a munkahelyeik biztonságát, mint a reálbér-növekedést.
A munkáltatók szempontjából bizakodásra ad okot, hogy az összes válaszadó 64 százaléka átmenetileg megelégszik azzal, hogy fizetésemelésének egy részét nem anyagi juttatásként – például home office lehetősége, képzés, utazási költség – kapja.
– Főleg a mikro- és kisvállalkozások egy részénél a jelenlegi helyzetben kénytelenek voltak úgy dönteni, hogy átmenetileg felfüggesztik működésüket, esetleg végleg be is zárnak. Ez a munkavállalókat is elgondolkodtatja – mutatott rá dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei elnöke, akivel a felmérési eredményekről beszélgettünk.
– A munkavállalók el tudják fogadni azt a helyzetet, hogy az eddigi munkájukat adott körülmények között elvégezzék úgy, hogy jövedelmük nem emelkedik jelentősen, és inkább azt választják, hogy kivárják a piacgazdasági helyzet javulását. A stabilabb cégeknél az is tudnivaló, hogy ha a munkáltató olyan helyzetbe kerül, előbb-utóbb rendezni fogja a jövedelmi viszonyokat. A nem bér jellegű juttatások növelése csak átmeneti megoldás, hiszen nem emeli a nyugdíjalapot, és megvannak a korlátai, de él vele a cégek egy része – fejtette ki dr. Lits József.
Ismerek olyan vállalkozókat, vállalkozásokat, ahol a fizikai állománynál részben kényszerűségből, részben bértorlódás miatt végrehajtottak bizonyos százaléknyi bérfejlesztést
– folytatta a vármegyei elnök.
– A minimálbér és a garantált bérminimumnak törvényben előírt nagyságából adódó bértorlódásra kell gondolni. De ebből az is következik, hogy a fizikai állományon felül már nem részesültek béremelésben a munkatársak, arra való hivatkozással, hogy a normál gazdálkodásuk fenntartása miatt ez nem lehetséges. Ők viszont tudják, hogy utólag, ha a helyzet engedi, ezt rendezni fogja a munkaadó. A munkájukhoz kevésbé kötődő elégedetlenek pedig, ahogy eddig is, új, jobban fizető állás után néznek – összegzett dr. Lits József.
