A tavalyi gabonatermés jócskán felülmúlta az előző évit a Jászkunságban

Országosan 2023-ban csaknem 1,6 millió hektáron, a szántóterület 38 százalékán foglalkoztak kalászos növények termesztésével. A nyári betakarítású gabonák termesztési területe 13 százalékkal nőtt, összes termése (8,7 millió tonna) 39 százalékkal felülmúlta az előző évit, amikor hazánk nagy részét rendkívüli aszály sújtotta. A magtermés közel háromtizedét Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében gyűjtötték be,

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a szántó 46 százalékán termesztettek kalászos növényeket, ez összesen 159,5 ezer hektár területet jelent, Ennél nagyobb területen csak Békés vármegyében foglalkoztak ezen növények termesztésével.

A vármegyei kalászosok együttes hozama 886,4 ezer tonna volt, közel kétszerese a súlyos aszállyal sújtott 2022-es évinek. A búza és a zab kivételével a vármegyei termésátlagok felülmúlták az országos átlagokat.

A kalászos gabonatermés kétharmadát adó búzából az előző évivel közel azonos nagyságú területről 86 százalékkal több magot gyűjtöttek be, ezáltal fajlagos hozama (5,56 tonna/hektár) 85 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az országban ebből a kenyérgabonából a mi vármegyében aratták a legtöbbet.

Az árpa betakarított területe közel negyedével nőtt, termése az előző évi kétszeresét is meghaladta, így országosan vármegyénkben termett a legtöbb, és a hektáronkénti hozama (5,8 tonna) 74 százalékkal nőtt.

Triticaléból az előző évinél 54 százalékkal nagyobb területről több mint kétszeres mennyiségű magot gyűjtöttek be, ami termésátlagának (4,43 tonna/hektár) 52 százalékos növekedését eredményezte.

2023-ban a zab termesztési területe és termése is jelentősen nőtt, termésátlaga valamivel több mint kétszerese lett az előző évinek, szám szerint 2,55 tonna hektáronként.

Rozsból közel azonos területen nagyjából azonos mennyiségű termést arattak le, 3,42 tonna/hektár termésátlaggal. Megjegyzendő, e növénynek továbbra is kis jelentősége volt vármegyénk szántóföldi növénytermesztésében.