mezőgazdaság

2020.10.17. 07:00

A Nagykunságban és a Tiszazugban kimagaslóan sok kukorica termett

Jász-Nagykun-Szolnok megyében is számottevő területen foglalkoznak kukorica termesztésével. Idén 36 ezer 184 hektáron termesztették e kultúrát, ebből 25 567 hektárt takarítottak be, hektáronként 7,9 tonna átlagterméssel. Ez idáig 203 603 tonna kukorica került a magtárakba a megyében. A szeptember végi és az október elején érkezett csapadék azonban hátráltatja a betakarítását.

Kovács Berta

Fotó: Mészáros János

– Kedd estig ötvenöt milliméter eső hullott errefelé, de az ezt megelőző két-három hétben kedvezőek voltak a viszonyok a munkákhoz, ki is használtuk, és a várható csapadék előtti napokban siettünk is a – számolt be róla Marinka László rákóczifalvi gazdálkodó. – A rosszabb talajokon igyekeztünk végezni a betakarítással, a felsőbb, homokos területeken maradt még kukorica, ahol bármikor learathatjuk, ha javul az idő, ezek a területek közel esnek az úthoz is.

– A termésátlag tekintetében nagy a szórás, hektáronként hat-tizenkét tonna. Ahol a nyáron a talaj képes volt befogadni az özönvízszerű esőt, ott nagyon jó lett a termés, ahol megállt a víz, ott gyengébb. A minőséggel nincs gond, a kukorica toxinszintje is jó. A nettó átvételi ára most negyvennyolcezer forint/tonna, ez magasabb a tavalyi negyvenkétezer forintos felvásárlási árnál.

Tiszasülynél viszont még csak a kukorica betakarításának kezdetén tartanak – tudtuk meg Fekete Józseftől, a helyi gazdakör elnökétől.

– Vannak eltérések, de a termés jó közepesnek ígérkezik, helyi viszonylatban jónak is mondható – tudatta a gazda.

– Az én kukoricám heven-száz mázsa hektáronként. Ahol kelesztő öntözést végeztem tavasszal, vagy még később, az sokat jelentett a fejlődés szempontjából. Dekalb, Pioneer és martonvásári fajtákat ültettem, az előző kettőnek nagyobb is a terméspotenciálja. Jó kérdés viszont, hogy mikor fogunk tudni végezni a munkákkal. Nehéz, sáros ősznek nézünk elébe. Mi itt kötött talajon gazdálkodunk, hullott ötven-hatvan milliméter eső, és legalább két hét esőmentes, szeles idő kellene, hogy rá tudjunk menni a földekre – mutatott rá a gondjukra.

Marinka László rákóczifalvi gazda, mezőgazdasági gépészmérnök (képünkön) a kukoricája kilencven százalékát már learatta az esőzések érkezése előtt
Fotó: Mészáros János

A kukorica termésátlaga a megyében körzetenként 6,7 és 9,2 tonna közötti hektáronként – tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezetétől. A Nagykunságban és a Tiszazugban a legmagasabb, 9 tonna körüli, a Jászságban 6,7 tonna körüli, Szolnok környékén 6,8 tonna hektáronként a termésátlag A betakarítás jelenlegi, hetvenegy százalékos készültségi fokánál a megyei átlag 7,9 tonna hektáronként.

– A kukorica vetésekor száraz magágyba került. A csapadékhiány miatt sok helyen a vetés után, de kelés előtt használatos és a korai állománykezelési gyomirtók is hatástalanok voltak. A magágyban pihenő magok így sokáig ki voltak téve a rovarkártevők károsításának. A száraz magágyból kifolyólag heterogén csírázás, majd kelés jellemezte a kukorica növényeket. A heterogenitás a továbbiakban az állományban is mutatkozott, ami azért is problémás volt, mert a fejletlenebb növényeket a fejlettebbek gyomként elnyomták. A későbbiekben az időjárás kedvezően hatott a kukoricára, a szemek szépen fejlődtek – adott helyzetképet Hubai Imre Csaba, a NAK megyei elnöke.

Marinka László gazdálkodó is végez lassan a tengeri betakarításával
Fotó: Mészáros János

– A csapadékosabb nyár miatt nedves talajok hozzájárultak az amerikai kukoricabogár-károkozásnak, tömegesen táplálkoztak a csővégi szemeken, valamint petéiket is lerakták a talajba. Az erősen fertőzött táblákon, ha jövőre is kukoricát vetnek, fel kell készülni a talajok fertőtlenítésére, ellenkező esetben ugyanis komoly károkra kell számítani.

– A megrágott csővégeken úgynevezett csőfuzáriózis van jelen, valamint a zöld leveleken ismét erősödőben van a levéltetű- és takácsatka-fertőzés. Az időjárásnak köszönhetően viszont a kukoricaállományokban is felgyorsult az érés, lehetővé téve a folyamatos betakarítást – mutatott rá a megyei NAK-elnök.

Aratáskor is jelentkezett azonban az egyenetlen fejlődés problémája, több táblában tapasztalható volt táblán belüli eltérő nedvességtartalom, ami hátráltatta, hátráltatja az aratást. A területekről még nincsenek betakarítva a magasabb FAO-számmal jelölt, hosszabb tenyészidejű kultúrák és a heterogén táblák.

Fotó: Új Néplap grafika

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában