Sissi királynét sokan várták a szolnoki állomáson, mégsem láthatta senki

„…Királyné ő felsége mult hétfőn [1887. május 16.] reggel 8 órakor Herkules fürdőről jövet átutazott a szolnoki állomáson. A külön udvari­ vonat 15 percig állott Szolnokon.

A vasút igazgatóság részéről intézkedések tétettek, hogy ő felsége reggeli nyugalma ne háboríttassék, s így az állomás a közösség elől elzáratott. Sokan azok közül kik a felséges asszonyt látni óhajtották, csalódva állottak meg az állomásépület zárt ­ajtói előtt.

Kíváncsiságuk azonban egyébként sem nyert volna kielégítést, mert ő felsége­ kocsijának ablakai le voltak függönyözve s a kíséret sem szállott ki, hanem a vonaton költötte el a reggelit…”

Ez a rövid híradás a Szolnoki Híradó nevű újság 1887. május 22-i számában jelent meg. Egy szemfüles riporter ugyanis felfedezte, hogy ­Erzsébet királyné különvonata a szolnoki pályaudvaron haladt át, sőt, negyedórát itt várakozott.

A királyné többnyire inkognitóban utazgatott. Az utazások híre azonban kiszivárgott! A korabeli sajtó is írt róluk: hová utazik; hol száll meg.

Végül is a közhírré tett látogatások ismertetése okozta a halálát is, amikor a ­Genfi-tó partján egy anarchista megölte.

A gyilkos az újságból – no meg a szálloda igazgatójának fecsegéséből – tudta meg Sissi pontos útvonalát.

Erzsébet utazásaira­ külön udvartartást vitt magával: főudvarmestert, udvarhölgyet, fésülködőnőt, felolvasót (az ő dolga volt az órákig tartó fésülködés közben felolvasni). Az utazásokat pedig az útimarsall szervezte, aki a tervezett útvonalat ­előzőleg bejárta, a szállodákat megtekintette.

A királyné sűrűn látogatott Herkulesfürdőre, ami akkoriban a Monarchia­ elitjének kedvelt fürdőhelye lett.

Erzsébet egyre jobban megkedvelte a vonaton történő­ utazást. (A leggyakrabban használt pályaudvarokon külön királyi várót rendeztek be az uralkodócsalád számára például Bp.-Nyugati és Gödöllő állomásokon is!)

Pedig a vasúton való közlekedés veszélyei a királyi szerelvényt sem kerülték el!

Frisnyák Zsuzsa: Az udvari vonatok és a vasútüzem című tanulmányában írja: 1889-ben a frankfurti­ össze­kötő hídon az udvari ­vonat néhány vagonja kisiklott.

A leghátul haladó poggyászkocsi szaladt le a sínekről, majd ezt követte még két poggyászkocsi. A királyné hamar visszanyerte nyugalmát. Egy órai veszteglés (műszaki mentés) után tovább haladtak úti céljuk felé.

Az udvari vonat összeállításánál a vasút csupán ­három feltételt szabott meg. A mozdony után a szolgálati vagon következett; az első udvari kocsit egy kézifékes kocsi előzte meg; és az utolsó kocsinak is kézifékest alkalmaztak.

A háború után eltűnt az országból

Az 1896-os millenniumra ­végül a MÁV elkészített egy igazán különleges és látványos udvari vonatot.

Külön hálószobája, öltözőszo­bája, szalonja volt Ferenc ­Józsefnek és Erzsébetnek is. Az udvartartás számára természetesen külön kocsikat rendeztek be.

Volt étkezőkocsi, konyha, dohányzószalon. A vagonokban­ villamos áram szolgált világí­tásra és gázfűtést használtak. Az étkezőkocsi mennyezetét pedig Lotz Károly festménye díszítette.

Ez a szerelvény azonban az első világháború után eltűnt az országból.