2018.04.29. 17:26
Olvasói levél a Tisza Szállóról szóló cikkünk kapcsán
Dr. Barcsik József cikkünket olvasva, korábbi levéltári kutatásai nyomán összegyűjtött néhány fontos adatot, melyekkel kiegészítette, helyesbítette a leírtakat, ezeket szeretnénk most Önökkel is megosztani.
Korábbi cikkünket itt olvashatják, ehhez fűzte hozzá gondoltait Dr. Barcsik József, hozzászólása alapját pedig a Megyei Levéltárban végzett kutatása adta, mely a „ Tisza Szálló gyógyfürdő – és színházépület fűtés berendezéseinek átalakítási munkálatai „ címmel jelent meg, a Levéltári Évkönyv Zounuk 22. számban 2007. évben.
Tóth Tamás polgármester a város 1925. július 3-i közgyűlésén egy gőzfürdő létesítésére terjesztett elő javaslatot, mely a Tisza – parti állatvásártéren létesülne.
A Tisza Szállót 1928. április 14-én nyitották meg. A gőzt és a melegvizet széntüzelésű kazánokban termelték meg.
Az 1926.március 26-i képviselő testületi ülésen az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében saját ártézi kút fúrását kezdeményezték. A kút fúrását 1927. január 29-én kezdték meg.
A kút fúrásában a város vezetését két szakmai konzulens, Horusitzky Henrik, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója és Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főgeológus segítette.
Végül a kutat 956,6 méterig fúrták le és 2028. szeptember 26-án beindították a víztermelést, melynek a hőmérséklete 48- 50o C között alakult.
A városi képviselőtestület 1928. november 30-án kelt határozatában – az európai hírű víz –és gázszakértőt Becsey Antal okl. gépészmérnököt kérte fel, a mélyfúrású termálkút hasznosítása érdekében.
Az elvégzett mérések alapján a termálkút vízhozama 840 m3 / nap, míg a víz hőmérséklete 54o C volt. A kútból kiáramló víz minden m3 –re , kb. 0,25 m3 gáz jutott.
Jelentésében átadta víz analízisét is, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet vegyésze Jendrassik Aladár készített el. A víz nem tartalmazott jódot és brómot. Az analízis alapján összetételénél fogva a vizet ásványvíznek minősítették.
Becsey Antal jelentésében a rendelkezésre álló melegvizet a szálló, a fürdő és a színház fűtésére, a gőz fűtőberendezések átalakításával tervezte felhasználni.
Véleménye szerint a melegvíz további hasznosítását abban látta, hogy
* a vízből leválasztott gázt a szálló konyhájában a tűzhelyekben eltüzelték, valamint a pincében telepített gázmotor üzemanyagaként – generátor összekapcsolásával villamos energiát állítottak elő, mely a szálló, a fürdő és a színház ellátását biztosította.
Az elkészült rendszert 1932. január 30-án vette át a város képviselőtestülete.
