2018.06.17. 06:52
Az eltűnt szolnoki csendőrlaktanya nyomában jártunk
1905. március 9-én Scheftsik István, Szolnok nagynevű polgármesterének fia kérelemmel fordult a városhoz, hogy engedélyezzék a családja által emelt nyári színház csendőrlaktanyává történő átalakítását.
Fotó: Mészáros János
Az indoklás szerint a közönség mérsékelt érdeklődéssel viseltetik az épület iránt, s emiatt az ingatlan jobban megtérülő hasznosítására kényszerül a tulajdonos. Abban az évben jelentős károk is érték a családot, így később jól jött számukra a csendőrség laktanyára vonatkozó megkeresése.
Az átalakítási kérelemre meg is kapták az engedélyt, így a mai Szigligeti utcában állt régi színházból megszületett a csendőrlaktanya. Az épület egyik érdekessége, hogy mára nyomtalanul eltűnt, s egy távoli elmosódott fényképen kívül más információnk nem nagyon van róla.
Pusztán a dr. Cseh Géza főlevéltáros által a megyei levéltárban felkutatott iratköteg ad egykori némi támpontot egykori kinézetéről. A laktanyát ugyanis, amelynek helyén jelenleg a hatvanas években épült emeletes házak vannak, a legutóbbi háborúban porig bombázták.
Rejtélyes módon a levéltárban két, ugyanabban az évben készült, egymástól merőben különböző terv is található róla a dossziéjában. Az egyiken, melyet Kenyeres János szolnoki kőművesmester készített, földszintes U alakú épület látható, nős- és nőtlen legénységi szobákkal, belső oldalán üvegezett folyosóval, kamrával, házmesterlakással, konyhával, szárnyparancsnoki irodával. Mellette egy istállóterv is van 12 lónak való állással, nyeregkamrával és a végében fogdahelyiséggel.
Ezt a rajzot nehezen lehet összehozni egy színházépülettel, szemben az iratok között levő másik változattal. Azon egy 54 méter hosszú, bő 14 méter széles, egyik végén háromszög alakban záródó, emeletes épület látható.
Az emeletes rész, amennyire az iratokból kikövetkeztethető, az egykori nézőtér felosztásával keletkezett. Vasgerendákkal alakították kétszintesre, s két, hosszanti folyosóról nyíló szobákkal alakították ki benne a megváltozott funkcióhoz szükséges tereket. Így lettek a nézőtérből legénységi, hadapródi szobák, a földszinten őrsiroda, cselédszoba, kamra, konyha, tanácsterem és egyéb kiszolgálóhelyiségek.
Mint például a korban megszokott árnyékszékek, továbbá a két bejárathoz szolgáló két lépcsőház, az egyikben pincelejáróval. A rajzok eltérésének rejtélyét végül részben a szolnoki Szurovecz Pál úrral történt beszélgetés oldotta meg, aki annak idején még járt a csendőrség épületében.
Eszerint a laktanyát egyértelműen a néhai színházépületre jobban hasonlító, emeletes építményt mutató terv ábrázolja valójában. Jelenleg ennyit tudunk a lebombázott csendőrlaktanyáról, a többi információ még jövőbeli kutatások tárgya lehet.