jászjákóhalma

2019.01.01. 15:00

Jubileumot ünnepelve búcsúztatták az évet

A jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör nemcsak a Jászság, de a megye legrégebben működő helytörténeti csoportja. Idén ünnepelték megalakulásuk ötvenötödik évfordulóját. A szakkör tagjai a hagyományos népi gasztronómiában is remekelnek. De­cember végén jászsági disznótorossal búcsúztatták az évet.

Illés Anita

A jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör tagjai disznótorossal búcsúztatták az idei esztendőt

Fotó: Illés Anita

A Horváth Péter Honismereti Szakkör 1963 novemberében alakult meg az akkori nagy szakköralapítási lázban. A mozgalom a Hazafias Népfronttól indult el. Jászjákóhalmán Váradi Zoltán nyugalmazott történelemtanár, általános iskolai igazgatóhelyettes alapította.

1983 óta Fodor István Ferenc Jászságért díjas helytörténész vezeti a csoportot. Horváth Péter a névadó, aki a községben született, nádori jászkapitány volt, majd később több mint két évtizeden át a jászberényi gimnázium igazgatója. 1801-ben elsőként írta meg a jászkunok történetét.

A 2018-as év bővelkedett jubileumi eseményekben. De­cember 28-án a hagyományoknak megfelelően évbúcsúztatásra gyűltek össze. Ilyenkor az a szokás, hogy valamilyen népi ételt készítenek el, hiszen a szakkör tagjai a népi gasztronómia világában nagyon otthonosan mozognak.

A rendezvényen Fodor István Ferenc szakkörvezető köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, a Horváth Péter Honismereti Szakkör harminc éve foglalkozik népi ételekkel, minden év elején valamilyen különlegességből versenyt is szerveznek.

Az évet is régóta népi étel elkészítésével zárják. Ezúttal jászsági disznótoros került az asztalra, amit a jubileumi évforduló alkalmából most nem a szakkör tagjai készítettek el. A disznótoros kapcsán szóba kerültek a régi disznóölések is.

A jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör tagjai disznótorossal búcsúztatták az idei esztendőt
Fotó: Illés Anita

– Az ötvenes években gyerekként számtalan tanyasi disznóvágáson voltam. A jószágnak nem volt olyan része, ami ne lett volna feldolgozva.

– A nap végére akár harmincan is összejöttek a tanyán. A megérdemelt munka után kártyáztak, ettek, ittak, olykor az is előfordult, hogy jól a pohár fenekére néztek – idézte fel a régi disznóvágásokat Fodor István Ferenc.

Egykor úgy vélték, újévkor nem jó, ha az ember csirkét eszik, mert az hátrafelé kapar, a disznó pedig előre, és kitúrja a szerencsét. Ez a hiedelem még ma is él, ezért fogyasztanak ilyenkor inkább malacot.

Kiadták a feljegyzéseket

A szakkör megalakulásának ötvenötödik évfordulójára jelent meg a Jászjákóhalmi Füzetek sorozatban Fodor Istvánné Egy tanyasi gazdaasszony feljegyzései 1950-től című füzete. Mivel foglalkozhatott egy parasztasszony akkoriban?

Fodor István Ferenc édesanyja feljegyzései között sok olyan régi kifejezést talált, amit ma már nem használnak. A feljegyzéseket azért adták ki, hogy bemutassák annak gyakorlati hasznát és ne vesszenek el az akkor közismert szavak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában