Testvértelepülése lepte meg Jásziványt

A Jászság legkisebb települése 2010-ben alakított ki testvérkapcsolatot a Hargita megyei Kőrispatakkal és azóta látogatják egymást, részt vesznek egymás rendezvényein. Az iványiak már régóta szeretnének egy eredeti székelykaput felállítani a községben. Ez a vágyuk június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nem is akárhogyan teljesült.

Nagy meglepetés érte a jászságiakat, amikor ezen a napon megtudták, hogy Kőrispatak tizenhárom fős delegációja titokban, váratlanul érkezett meg a településre. A találkozás megható pillanatait tovább fokozta az a nemes gesztus, amikor a vendégek átadták az ajándékot Jásziványnak.

– Nagy volt a meglepetés és igazán meghatódtunk, hogy a nemzeti összetartozás napján eljöttek hozzánk a testvéreink – mesélte Tari András, Jászivány polgármestere.

– Az ajándékba kapott székelykaput másnap közösen állítottuk fel a polgármesteri hivatal előtti parkban, ami az összetartozást hirdeti – tette hozzá a falu vezetője.

Telefonon megkerestük Szőcs Lászlót, a kőrispataki civil delegáció tagját, aki elmondta: korábban már hallottak arról, hogy az iványiak nagyon szeretnének egy székelykaput elhelyezni a faluban.

– Beszéltük otthon a kőrispatakiakkal, hogy jó lenne megajándékozni a testvértelepülést egy kapuval. Végül arra jutottunk, június 4-e a legmegfelelőbb időpont arra, hogy meglepetésként Jásziványra látogassunk és átadjuk az ajándékot – mesélte Szőcs László. Majd hozzátette: a kapunak pedig külön története van.

– A civil delegáció egyik tagjának, Antal Tibor szüleinek a portáján állt ez a kapu Kőrispatakon, amit még 1985-ben készítettek. A portát azonban eladták és az utolsó gazda nem igazán becsülte meg a kaput, le volt szerelve és félre volt dobva.

– Tulajdonképpen azt sem tudtuk, hogy megvan-e még vagy sem. Végül aztán megkerestük az aktuális tulajdonost, akitől megvásároltuk a székelykaput, amit egy restaurátor felújított. Így az nem vált az enyészetté. Még örömöt is szereztünk vele és már Jásziványon hirdeti a jászok és székelyek összetartozását – mondta Szőcs László.

Nagyon híres a szalmafonás a településen

Kőrispatak a falu honlapján található információk szerint egy hatszáz fős település, Székelykeresztúrtól harminc kilométerre, északnyugatra a Küsmöd-patak völgyében fekszik. A rajta keresztülfolyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta a nevét.

A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés volt. Közel százötven éves múltra tekint vissza a szalmakalap-készítés. A népi mesterség hagyományait őrzi a Szalmakalap Múzeum, ahol számos típus látható, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb fejen hordozható kalapja.