TISZABURA/TISZABŐ

2019.07.12. 19:56

Végigkíséri a Máltai Szeretetszolgálat az életüket

Tiszabura, Tiszabő. Az ország legszegényebbnek tartott településein évente körülbelül nyolcvan gyermek születik. Hogy emberhez méltó körülmények között nőhessenek fel és ezáltal felelősségteljes felnőtt váljon belőlük, ebben segít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét mintaprogramja, melyet a kormány is támogat. A módszert az ország háromszáz legszegényebb településén is bevezetnék a sikeres felzárkóztatás érdekében.

Molnár-Révész Erika

Ha nyílászárókat gyártanak a máltaisok által működtetett tiszaburai asztalosüzemben.

Fotó: Mészáros János

– Folyamatosan hozzák a ruhákat, nagyon sokan mosatnak itt. A hat mosógépből négy állandóan működik – mutatja a modern gépeket a tiszaburai közmosoda egyik dolgozója, Túró Ágnes. Ő, és két kolléganője hétköznap reggel nyolctól délután fél ötig dolgoznak itt, a közfürdőként is funkcionáló épületet a Máltai Szereteszolgálat működteti.

– Tavalyelőtt voltak olyan házak ahol még villany sem volt, víz pedig csak egész kevés háztartásba van bevezetve – mondja Bátki Márton a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai programvezetője arról, miért volt szükség a közmosoda és a közfürdő megnyitására. A szeretetszolgálat 2015- ben mérte fel először, mire van szükség Tiszaburán ahhoz, hogy elinduljon a felzárkózás.

– Három nagy lába van a programunknak. Ami mindennek az alapja az a szociális jelenlét, ebben benne van a védőnő munkája, a Biztos Kezdet Gyerekház, ahová három éves korig járnak a gyerekek az édesanyjukkal, a tanoda, és a családgondozás. A második az oktatás. Átvettük az óvoda és az iskola fenntartását.

– Ez nagy kihívás és feladat, de nagyon fontos elem. A harmadik pedig a foglalkoztatás. Piaci foglalkoztatásba is belekezdtünk, két üzemünk épült, egy varroda és egy asztalosüzem.

– Ezeket még közfoglalkoztatás keretében indítottuk, de eljutottunk odáig az ezekben dolgozó kétszer tíz fővel, hogy szakmunkás minimálbérért dolgoznak nálunk, előtte ugyanis tanfolyamot végeztek. Idén elérhetjük azt, hogy önfenntartóvá válik mindkét üzem –sorolja az eredményeket a programvezető.

Míg néhány éve egy romos épület, addig most egy szépen felújított asztalosüzem áll Bura központjában. A tíz dolgozó padokat és fa nyílászárókat gyárt. Utóbbiakra egyre több megrendelés érkezik.

– Elvégeztem az asztalosi tanfolyamot, és most itt dolgozom a műhelyben. A máltaiak munkalehetőséget adtak, és a betegeken is nagyon sokat segítenek – válaszolja kérdésünkre egy hosszú léc cipelése közben Gazsó Gyula. A négy gyermekes családapa azt mondja, örül hogy már nem közfoglalkoztatotti fizetésből kell élniük.

Nem sokkal messzebb varrógépzúgás szűrődik ki egy szintén szépen felújított épület nyitott ablakából. Bent serényen dolgoznak a varrónők, ők is tízen vannak. Éppen textil bevásárlószatyrokat gyártanak, az egyik nagy üzletláncnak készülnek.

– Tavaly októberben kezdtem itt dolgozni, messzebb nem tudnánk menni hiszen gyerekeink vannak, így muszáj helyben elhelyezkednünk. Nagyon jó hogy van itt nekünk ez a varroda – mondja az egyik varrónő, Katona Lászlóné.

Szappanbuborékok szállnak a helyi óvoda udvarán, nyáron a kétszázból csak húsz gyermek jár be, ők fújják a színes gömböket. Órisái igény van az óvodai helyekre itt, Burán, a Máltai segítségével sikerült újabb csoportot is indítani, de még többre lenne szükség.

Ha nyílászárókat gyártanak a máltaisok által működtetett tiszaburai asztalosüzemben.
Fotós: Mészáros János

– Személyi feltételekben is javult a helyzet mióta a szeretetszolgálat átvette a működtetést és az eszközellátottságunk is javult, de jó lenne ha több, és kisebb létszámú csoportokban tudnánk működni, hogy több idő jusson egy gyermekre. Attól függetlenül hogy három éves korba kerülnek be, van aki másfél éves lemaradással érkezik. Voltak akik itt tanultak meg beszélni…– mondja Homokiné Váradi Adrienn, óvodavezető- helyettes.

A település jelenleg 600 millió forintból gazdálkodik évente, ez még a működéshez sem igazán elég. Az iparűzési adóbevétel is csupán évi 10 millió forint.

– Szavakba sem lehet önteni mennyit segít a településünkön a Máltai Szeretetszolgálat. Visszaadták a jövőbe vetett hitet a tiszaburaiaknak. Egy halmozottan hátrányos helyzetű településről van szó, nagyon kevés a helyi munkalehetőség, főleg a fiataloknak. Az úthálózatunk is nagyon rossz állapotban van, a szennyvízhálózat sincs kiépítve. Erre nyertünk pályázati pénzt, de még nem tudjuk hogy mikor valósul meg a gyakorlatban – mondja Nagy Imre polgármester.

– Főzzük a paradicsomot, lassan készen leszünk! Kipasszíroztuk, utána megy az üvegbe, majd a meleg dúcba – a paradicsombefőzés rejtelmeit már Tiszabőn osztja meg velünk Olcsik Andrásné. A máltai szeretetszolgálat savanyítóüzemében vagyunk, az irodai dolgozóval és a karbantartóval együtt öten serénykednek itt.

Ottjártunkkor a paradicsom főtt a máltaisok bői savanyítóüzemében.
Fotós: Mészáros János

– Nagyon jó hogy van ez a munkalehetőség, meg vagyunk vele elégedve, szeretnénk továbbra is itt maradni. Nagyon sokat tett ezért a faluért a Máltai. A fiatalokért is, meg a felnőttekért is. Jobb az élet azóta hogy itt vannak a településen – mondja hálásan a korábban az önkormányzat fóliasátrában dolgozó asszony.

A patikatisztaságú raktárban gusztusos lekvárok, savanyúságok sorakoznak kisebb – nagyobb befőttesüvegekben. A próbaüzem alatt előállított termékeket még eladományozták, a későbbeikben az egyik nagy üzletlánccal szeretnének szerződni. Tiszabőn közel harmincan köszönhetik munkájukat a Máltai Szeretetszolgálatnak. Itt is működik mosoda és közfürdő.

– Négy éve vagyunk jelen a településen, az első lépés az iskola átvétele volt. A fogantatástól a foglalkoztatásig gondolkodik Jelenlét című programunk. A várandós kismamáknak egy éve itt is létrehoztunk a Biztos Kezdet Gyerekházat, itt 0-3 éves korig vannak jelen a kicsik az anyukájukkal, akik szakemberek segítségével a gyerekneveléssel kapcsolatos napi rutint tudják elsajátítani. 2019 júniusától a védőnő is működik a Gyermekház mellett.

– Magzatvédő vitaminokat osztunk, gyermektápszert, pelenkát, ruhaadományokat, a védőnő munkáját pedig minden lehetséges módon támogatjuk. A település lakosságának fele kiskorú, 200 három év alatti gyermek él Tiszabőn – mondja Tasi Krisztina, helyi programvezető.

Hozzáteszi, a születések száma az elmúlt egy évben csökkenni kezdett, a máltai Mentorprogramjának segítségével ugyanis egyre több lány tanul tovább, szerez szakmát, érettségizik. Tanoda is működik, ahol 30 gyermekkel foglalkoznak iskola után, eddig uniós, januártól már állami finanszírozással.

– 300-305 között változik a tanulóink létszáma, a gyerekek kilencvenhét százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Tizenkilenc osztályunk van, tizenhat normál, háromba pedig enyhe, illetve közepesen súyos értelmi fogyatékos gyerekek járnak – mutatja be a helyi általános iskolát Kubicsek Judit igazgató.

A szeretetszolgálat 2016 szeptemberében vette át az iskola működtetését, azóta szinte rá sem ismerni az egykor lepusztult intézményre. Több, mint száz millió forintot fordítottak az épületre.

A magas gyermeklétszám miatt három konténertanteremre is szükség volt, ezeket ha már nem lesz szükség rájuk, bárhol hasznosíthatják. És erre azért van meg az esély, mert az iskolát a közeljövőben bővítik és tovább újítják. Nem csak a tiszabőit, a burait is. Ezt jelentette be Schanda Tamás európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, aki a program eredményeiről tájékozódott a két településen.

– Tiszabőn több mint 350 millió forint fejlesztési forrást adunk arra hogy az épület bővüljön, rekonstrukcióra kerüljön sor, és még jobb körülmények között tudjon zajlani az oktatás.

– Tiszaburán pedig csaknem négyszáz millió forint támogatást tudunk biztosítani az iskola teljes felújítására és bővítésére. Az iskolafejlesztéseken kívül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat több mint hetven projektben vesz részt a Széchenyi 2020 program keretében, és több mint 10 milliárd forint fejlesztési támogatást kapott az elmúlt években, hogy a társadalmi felzárkózás érdekében és szociális területen a lehető legjobb minőségben tudjanak dolgozni, ezzel segítve a hátrányos helyzetű emberek ügyét.

– Hálásak vagyunk nekik, példaértékű az a munka, melyet végeznek. Az állam biztosítja azokat az uniós és állami forrásokat amely a munkájához szükséges.

Az államtitkár hozzátette, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programja azért sikeres, mert partnerségéket tudnak építeni a kormányzati és köznevelési intézményekkel, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, egyházakkal. A felzárkóztatás ügyét ugyanis csak összefogással, komplex módon lehet végrehajtani, odafigyelve a család minden tagjára, leginkább a gyermekekre.

Máshol is alkalmaznák a programot

– A Jelenlét program nagyon fontos eleme hogy napi szinten találkozunk a helyi problémákkal, emberekkel és muszáj közösen gondolkodnunk. Az alcíme annak a stratégiának amely a kormány előtt van, a „Fogantatástól a foglalkoztatásig”.

– Amikor ezeket a nagyon rossz körülményeket látjuk amelyet nem tudunk öt perc alatt megváltoztatni, nekünk kötelességünk ezeknek a gyerekeknek a születésétől kezdve mindenben segíteni, ami az egészséges fejlődésünkhöz szükséges.

– Kezdve a védőnő jelenlététől a Biztos Kezdet Gyerekházon át az óvodáig, majd a magas szintű iskolai oktatásig. Ha ez mind rendben van és meg tudjuk néhányszor ismételni, akkor valószínűleg el tudjuk vágni azt a szörnyű spirált ami az elmúlt több száz évben ezen a területen jelen volt.

– Azt szoktuk mondani, hogy a nyomor öröklődik a legjobban, bármilyen más tulajdonságunktól jobban. Ezt az ördögi kört szeretnénk elvágni… – mondta a Jelenlét programról Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke, aki április óta felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos is. A Máltai programját a kormány segítségével háromszáz hátrányos helyzetű településen alkalmaznák, az adott településre szabottan.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában