Szentjánosbogarak hódították meg a jászsági kistelepülést

Közel kilencven „szentjánosbogár” érkezett a községbe a napokban. Köztük hetven kilenc és tizenhat év között fiatal, valamint tizenkilenc felnőtt. A gyerekeket helyi családok fogadták be, ahol reggelit, vacsorát és vendégszeretetet kaptak.

A település először adott otthont a tábornak, amit egyébként Dunakeszi két plébániájának családjai hoztak létre még a nyolcvanas években, hogy keresztény értékrendű, tartalmas kikapcsolódást biztosítsanak gyermekeiknek. A kezdeményezés folyamatosan növekedett, és később országosan ismertté váltak.

Ellátogattunk a táborba, ahol a fiatalok reggel már a templom előtt gyülekeztek. Közös imával, énekléssel kezdték a napot. Koronkai Zoltán jezsuita szerzetestől napi útravalót kaptak a közösség szerepéről, erejéről.

– Mikor vagy boldogabb? Amikor csak magadra gondolsz, vagy amikor csapatjátékot játszol? – tette fel a kérdést a szerzetes. A válasz hamarosan meg is érkezett: az ember közösségre, csapatjátékra van teremtve, és akkor leszünk boldogok, ha együttműködünk.

Ezzel a gondolattal indult a nap, majd a fiatalok csoportokat alkottak és a délelőttöt tartalmas beszélgetéssel, sok játékkal töltötték. A szerzetestől egyébként megtudtuk, hogy három fő témája van az idei tábornak. Ezek pedig az önismeret, a közösség és Isten.

– A délelőtti beszélgetések általában előre meghatározott témáról szólnak. Délután pedig különböző programokon vesznek részt a fiatalok – mondta Bartal Julianna táborvezető.

Volt olyan alkalom, amikor a táborozók misszióra indultak a településen és az esti misére hívták a falu lakóit. Máskor pedig zenés műsorral készültek egymásnak, vendéglátóiknak és a helyieknek. A program részeként megismerték Jászjákóhalma nevezetességeit, értékeit, jászsági táncokat tanultak.

A helyi szervező, Zsidó Zoltánné Julika nyolc „szentjánosbogarat” fogadott be.

– Három gyermekünk van, mindhárman voltak már Szentjánosbogár-táborban. Úgy gondolom, ha a mi gyerekeinket befogadták mások, akkor mi is megtehetjük, hogy másokat vendégül látunk.

– Az önkormányzat, az egyházközség és civilek is a kezdeményezés mellé álltak, és nyitott szívvel fogadták a táborozókat. Persze volt, aki először megijedt, de fontos, hogy bizalommal forduljunk egymás felé – vélte Zsidó Zoltánné.

Barátságok születnek

A bogarak közül sokan évről évre visszavágynak a táborba. – Kilenc évvel ezelőtt a testvérem hatására vettem részt először bogártáborban – mesélte Szalona Botond, aki Ürömről érkezett.

– Nagyon gyorsan beilleszkedtem a közösségbe, felszabadultnak érzem magam. Itt rövid idő alatt mély barátságok születnek. A nyár fénypontját jelentik számomra azok a lelki napok, amit együtt töltünk.

– Fiatalabb koromban a játékok tetszettek a táborban, most már inkább a beszélgetések. A szállásadó jászjákóhalmi családot egyáltalán nem ismertem, szeretettel fogadtak be, és gondoskodnak rólam – mondta a középiskolás Botond.