2019.09.25. 06:55
Messziről jól látszik a házak fölött úszó füstfüggöny
Az ősszel itt a gumicsizmaszezon is. Ezzel elsősorban nem a jeles lábbeli viselésére gondolok, hanem a hűvös idővel kezdődő háztáji fűtésre.
Ilyenkor a kéményekből szálló füst szaga tanúskodik a házi hulladékok, közöttük az elhasználódott lábbelik kalóriaértékéről és illattartalmáról is. A néha még Szolnok sűrűn lakott belső részein is terjengő orrcsavaró levegő a tanú az elmondottakra. Aki kívánja, a bűz egy részét még el is teheti emlékbe a száradni kiteregetett ruhaneművel vagy szellőztetésre tárt ajtóval.
De rengeteg más, némi odafigyeléssel, jóakarattal elkerülhető bűzforrás is létezik a környezetünkben. Főleg, amit a közlekedés termel, s bár nélküle semmiképpen sem tudunk létezni, de kárait odafigyeléssel sokban lehet csökkenteni.
Gondolok például az indokolatlanul járó motorokra, melyekkel évszakoktól függetlenül találkozhatunk. Hidegben sokan így melegítik be járművüket, de a terjedő klímáknak hála, most már jó időben is terjedő szokásról van szó. Ezt főleg azok értékelik, akiket hajnali szendergéséből riaszt fel a kéretlen berregés. Főleg, ha a hatás kedvéért még túráztatják is a motort. Valójában mind fölösleges légszennyezés.
Ha bárki úgy gondolja, hogy ezen keseregni indokolatlan fontoskodás, könnyen meggyőződhet a dolog súlyáról. Szélcsendes időben menjen ki Szolnok határába, forduljon meg, és onnan, a tisztább levegőből nézzen vissza a városra. Meg fog lepődni a látványon. Onnan, messziről jól látszik a házak fölött úszó füstfüggöny, amit – mivel benne élünk, lélegzünk – közelről már szinte észre sem veszünk.