Kun-Mediátor-ügy: számos tanú nem megy el a tárgyalásra

Akkor, 2017. november 6-án óriási országos médiajelenlét fókuszált az ügyre. A bizonyítási eljárás tehát már több mint két éve elindult, miután aznap az ügyészség az 1700 oldalas vádiratban 234 tanú kihallgatására és további csaknem 500 tanú nyomozás során tett vallomásának felolvasására tett indítványt. Egy ideig rengeteg fontos, illetve jelentéktelen információ kapott nyilvánosságot a sajtóban, de mára, mintha megkopott volna az érdeklődés a hosszúra nyúló büntetőper iránt.

Ez év februárjában négy tárgyalási napot tűzött ki dr. Nádor Zoltán bíró. Február 20-án, csütörtökön – a délelőtti összbírói értekezlet után – délután egyetlen tanú kihallgatása zajlott, amely iránt egyfős médiaérdeklődés mutatkozott. Pedig az ügy pszichológiájára talán e napon derült fény – igaz, a végső bizonyítás és a jogerős ítélet is még jócskán várat magára.

Nem oly’ rég óta már a hang- mellett immáron élőben közvetített, kivetítőn követhető képfelvételek is készülnek a tárgyalási eseményekről. Az egyszem sértetti tanúnak – aki a tárgyaláson 8,8 millió forintos polgárjogi kárigénye érvényesítését is előterjesztette – a bírói pulpitus előtt tett vallomása a szakavatatlan kívülállónak is rávilágított a lényegre. A bírói felvetésekre és a vádlott ügyvédjének kérdéseire adott válaszok megdöbbentőek voltak.

Nádor bíró bemutatta azokat a bizonylatokat, amelyeket a tanú a tőkebefektetése utáni hozamok és a devizaváltásokból eredő árfolyam-nyereségek után kézhez kapott. Csupán tíz esztendő alatt a tőkerészbe fizetett mintegy 3,5 millió forint után – a botrányos ügy 2015 áprilisi kirobbanásáig – hozzávetőlegesen hétmillió forintot vett fel készpénzben – lobogtatta a bizonylatokat a bíró.

A bűnügyi felügyelet alatt álló, szabadlábon védekező, ám bokáján nyomkövető technikai eszközzel ellátott vádlott – precízen dokumentált ügyvezetését tanulmányozva, és napra pontos emlékeit felidézve – a vonatkozó észrevétele szerint a tanú valamivel többet fektetett be a Kun-Mediátor Kft-be, mint három és félmillió forint, viszont nagyjából tizenegy milliót vett ki. A tanú, aki elismerte, hogy a bizonylatokon az ő aláírása szerepel, a kérdésekre nem tudott pontos választ adni, miszerint akkor ő károsult, vagy profitált-e az ügyletből, amely egyelőre nem bizonyítottan, de a vád szerint a megfelelő engedélyek nélkül jött létre.

Ne feledjük azonban, a vádirat szerint a Kun-Mediátor Kft. ügyvezetője ellen 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, kétrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette a vád. A vádlott az ügyfeleit tévedésbe ejtve, a cég 15 éves működése alatt összesen 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

Az ügyben idáig tartott mintegy 40 tárgyalási napra összesen 200 tanút idézett a bíróság. Egyharmaduk azonban a szabályszerű idézés ellenére távol maradt. A Szolnoki Törvényszék sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint ha a büntetőügy tárgyalására idézett tanú idézés ellenére nem jelenik meg, akár az elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható, emellett az okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezhető. A tanúval szemben kiszabható rendbírság összege ötezer forinttól egymillió forintig

terjedhet.