Visszanyerheti régi fényét a kunszenti főtéren álló szökőkút

Az elmúlt hetekben kezdték meg a főtér díszének, a szökőkútnak a felújítását. A helyiek a város közösségi oldalán folyamatosan nyomon követhetik az építkezés folyamatát, számos érdekességet megtudva az építményről. A szakszerű bontás eredményeképp már látszanak annak a csillag alakú boltívnek a téglái, amelyek a szökőkút alatt helyezkednek el, és a föld alatti alagutakról is megosztottak néhány fotót.

– Városunk első fúrt artézi kútját 1891-ben állították fel a piactéren. A közkifolyó köré 1899 nyarán építették meg a rusztikus kőmedencét és helyezték el Cerest, a római mitológia istenasszonyát ábrázoló szobrot. Ceres a növények ültetése és az anyai szeretet istennője volt – közölte a Köztársaság téren álló díszkút rövid történetét Wenner-Várkonyi Attila polgármester. A szobrot elszállították, helyreállításán és megszépítésén restaurátorok dolgoznak. A múlt hét végén a kőmedence elemeit eltávolították. A Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum munkatársai is figyelemmel követik a felújítás folyamatát.

– A kunszentmártoniak szeretik a főtér „királynőjét”, ezért a múzeum sem mehet el szó nélkül az események mellett – olvasható az intézmény közösségi oldalán, ahol Hegedűs Krisztián, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ általános igazgatóhelyettese részletesen is bemutatta a kút történetét.

– Elődeink az ivóvizet a korai időkben a Körösből, valamint ásott kutakból vették. A XIX. század második felében óriási előrelépést jelentett, hogy a technika fejlődése mélyfúrású kutak létesítését is lehetővé tette. Az első kunszentmártoni belterületi artézi kutat Hoffer Lajos ceglédi kútfúró mester fúrta 1891-ben a városháza előtti közterületen. Ebben az időben valóságos versengés alakult ki, hogy a kutakat ki tudja szebb és impozánsabb kútfővel ellátni – fejtette ki.

A közösségi élet centruma volt

– A kút környéke a XX. században a társadalmi élet egyik fontos központja volt. A módosabb házakhoz a lánycselédek hordták a vizet, akik előszeretettel időztek el a kútnál – taglalta a történetet Hegedűs Krisztián. – Emiatt a gazdasszonyoknak órákat kellett várniuk a friss vízre.

– A városvezetés a XIX. század végén döntött az általuk vélt „legszebb és legdrágább” terv megvalósítása mellett, így került a Ceres-szobor a kút közepére. Egyelőre nem tudni, hogy kinek a munkája a szobor, reméljük a restaurálás során ez is kiderül majd – hangsúlyozta Hegedűs Krisztián, aki bízik a későbbi Levéltári kutatások sikerességében. Jelenleg a bontási folyamatok zajlanak, illetve megkezdődött az elemek restaurálása. Amint elkészülnek a medence felújításával, a szobor is visszakerül eredeti helyére.

Alagútrendszert építettek ki alatta

A szökőkút alatt alagútrendszer fut, ami a helyiek körében is nagy érdeklődésre tart számot.

– A magyarázat nem túl kalandos vagy romantikus. Az alagutak a folyamatos és biztonságos üzemeltetést szolgálták. Meghibásodás esetén a téglaboltozatos folyosó tette lehetővé a gyors javítást, így a kút felépítményét nem kellett megbontani. A kúthoz tartozik még egy hosszabb, a fő alagútra merőleges járat, amit a lajtos kocsik vagy a tűzoltófecskendők töltésére használhattak. A talány tehát megoldódni látszik, ez az alagút vízcsöveket rejtett és rejt most is, és nem betyárokat – zárta gondolatait Hegedűs Krisztián.