Bajban a méhészek, alig lesz idén méz térségünkben

A méhészek most reménykedve várják a napraforgó virágzását. A tószegi Hegedűs József már hatvan éve méhészkedik, de úgy véli, ilyen rossz éve még nem volt.

– Először a nagy szárazság okozott gondot, mert a repce nem nőtt meg, nem ágazott el a virágzásra, így nem sok mézet adott. Az akác az Alföldön is elfagyott, így a szokásos mennyiségnek csak a fele lett. Itt, a közelben hársfákat telepítettem, de ez is gyenge méztermést hozott az esőzések miatt. Vittünk kaptárakat Bugacra, ahol vaddohány van, de abból is a várt mennyiség felére számítunk.

– Most mindenki a napraforgóban reménykedik, mert eddig legfeljebb csak annyi a hasznunk, hogy nem kellett a méheknek enni adni. Általában hétévente szokott gyenge lenni a méztermés, de most a tavalyi év sem volt jó, az ideiről nem is beszélve – sajnálkozott Hegedűs József.

– Nálam szerencsére elfogadható lett a repceméz – árulta el a szolnoki Gujka László. – Próbálkoztam a facéliával is, de nem sikerült jól. A szandai rét sarkában van ámorakác, de ott is siralmas eredmény született. Már csak a napraforgóban bízhatunk. Most az is gond, hogy itt a rét környékén a talaj annyira felázott, hogy egyelőre nem is tudunk rámenni kocsival, hétvégén pedig már ki kellene hordani a kaptárakat.

A tiszavárkonyi Zákány Gábor is rendkívül gyenge évet festett elénk.

– Ritkán fordul elő, de azzal szembesültünk, szükség lesz a méhek életmentő etetésére, hogy kitartsanak a napraforgó virágzásáig – árulta el. – Az erősebb családok ugyanis már kikezdték a gyengébbeket az éhség miatt. Egyébként helyi viszonylatban jól indult volna az év, a repce itt jobban fejlődött az átlagosnál, van is saját vetésem. Utána azonban semmi nem hozott érdemi mennyiségű nektárt, így ez az év a gyengébbekhez képest is igen rossz. Ha tavasszal nem adok el néhány családot, még bevételem sem lett volna. A napraforgó remélhetőleg javít a helyzeten – bizakodik Zákány Gábor is.

– Első komolyabb mennyiségű méztermést a repcevirágzás hozott volna, de hűvös volt rá az időjárás és aszály sújtotta – mutatott rá Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – A második mézelvételt az akáclegelők biztosították volna május végén, június elején.

Tudni kell, hogy az akác március közepe táján szokott megpattanni, de ha ekkor elfagy, abból már nem lesz méztermés. A hidegben a másod- vagy harmadvirágzásnál hiába van tele virággal a fa, nem tudnak a méhek róla gyűjteni. Idén a hazai akácosok nyolcvan százaléka fagykárt szenvedett. Csak május végén, június elején lehetett valamennyi mézet gyűjteni.

Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt húsz év leggyengébb akácméztermését kell elkönyvelnünk. Mindezek következtében a felvásárlási árak most elég jók, de ha nincs mit eladni, nem sokat nyernek vele a méhészek – tette hozzá a szakember.

A nagy mennyiségű eső a napraforgónak kedvez, bíznak benne, hogy az talán megmentheti a méhészágazatot.

– A méhek telelése egyébként nagyon jól sikerült, a repcevirágzás idejére már nagyon erősen voltak a családok. Ezért május végén, június elején intenzíven rajzottak is. Idén a méhbetegségek, elhullások sem voltak jellemzők. De hiába egészségesek és erősek a méhek, ha nem tudnak dolgozni – foglalta össze Molnár Ferenc.

Drágulást hoz az időjárás, a kétezer forintos felvásárlási ár várhatóan kétszáz forinttal nő

Mint Gujka László kifejtette, már emelkedtek a mézárak, az akácmézet például kétezer-négyszáz forint kilónkénti áron adják. Kétezer forint a kilónkénti felvásárlási ára, ez várhatóan kétezer-kétszáz forintra fog nőni. A termelőknek is emelnie kell az árakat, hiszen az üveg, a kupak, a címke mind pénzbe kerül. A méhészeti kellékek is drágultak – csak egy kesztyű háromezer forint –, amit nekik ki kell gazdálkodniuk. Azok ráadásul idén kimondottan rosszul jártak, akik nem tudják maguk megoldani, hogy a mézgyűjtés helyszínére elvigyék a kaptárakat, akkor a szállítás nagyobb távolságnál igen magas összeg. Az akácnál ez most veszteség.