Megjósolta és kiszámította a járvány végét a szolnoki matematikus

A Laki Kálmán-díjas matematikussal egy hónappal ezelőtt arról beszélgettünk, hogy a számokra alapozva meg tudja mondani, relatíve mikor várható hazánkban a járvány vége. Gábori József nem jóslatokba bocsátkozott, hanem a hírekben felsorolt adatokat táblázatban rendszerezte, és az efféle számításokhoz rendelt Gauss-féle eloszlásfüggvényt alkalmazta a problémamegoldásra.

– A hírekből annyit tudunk, hogy Magyarországon a vírusjárvány első beazonosítása március 4-én történt meg. A számadatokat azóta kapja a közvélemény, magam is ezekből gazdálkodom. A harmincnyolcadik napon volt egy igen erős felfutás, ekkor szóltak a hírek a fővárosi Pesti úti idősek otthonában a nagy létszámú megbetegedésekről. A relatívgyakoriság egyenlő a gyakoriság, osztva az összes esetek számával. Ha úgy tetszik, ez már valószínűség. A görbénk a harmincnyolcadik napon volt a legmagasabb. Miután a gaussi haranggörbe szimmetrikus, ezáltal matematikailag az volt feltételezhető, hogy a kezdetek után kétszer harmincnyolc, azaz hetvenhat nap múlva fog lesimulni a függvény.

– Eszerint május 19-én volt a koronavírus-járvány relatív vége Magyarországon. Aznap a megbetegedések nem csökkentek ugyan a nullára, ám a legnagyobb jóindulattal azt sem jelenthetjük ki, hogy valóban március 4-én kezdődött hazánkban a járvány. A számításunk jól sikerült bizonyossága mellett vélhetően mindannyian azt tartjuk pozitív eredménynek, hogy május vége felé valóban jelentősen lecsökkent a megbetegedések és az elhalálozások száma – magyarázott az egykoron a szolnoki Kilián Repülőtiszti Főiskolán, majd a Szolnoki Főiskolán is oktató matematikus, aki utóbbi intézménynek megbízott főigazgatója is volt.