Véleményezték a dolgozók a munkáltatók hozzáállását

A kérdőívet összesen 1960 különféle méretű cégnél dolgozó munkavállaló töltötte ki. Minden régiót érintve, 72 százalékuk fizikai, 28 százalékuk irodai munkakörökben dolgozik. A felmérésben szereplő állításokról kellett eldönteni egy skálán jelölve, hogy milyen mértékben értenek vele egyet. (1 – egyáltalán nem ért egyet, 5 – teljes mértékben egyetért).

„A munkahelyemen a vezetők mindent megtesznek a dolgozók egészségének megóvása érdekében” kijelentéssel az összes kitöltő 29 százaléka értett egyet teljes mértékben, 16 százalékuk viszont egyáltalán nem. Az irodai dolgozók pozitívabb válaszokat adtak.

„A munkáltatóm emberségesen kezeli a szervezeti válsághelyzetet a dolgozók szempontjából” állításnál a kitöltök 28 százaléka adott 5 pontot, míg 22 százalékuk 1-et. Ez az arány az irodisták esetén 33 és 7 százalék, míg fizikai dolgozóknál teljesen és az egyáltalán egyet nem értők aránya egyaránt 24–24 százalék.

„A munkáltatóm tisztességesen, a munkajogi szabályok betartásával kezeli a válsághelyzetet” állításra a válaszadók átlagosan 34 százaléka reagált teljes egyetértéssel, míg 19 százalék egyáltalán nem értett egyet. De míg az irodistáknak 48 százaléka értett egyet teljesen, addig a fizikaiaknak csak 29 százaléka.

A dolgozók informáltságát firtató állításokra adott pontszámokból az is kiderül, hogy a nem irodai munkakörben dolgozók közel 50 százaléka kifejezetten elégedetlen a válsághelyzettel kapcsolatos munkáltatói információk mennyiségével és minőségével.

A felmérés eredményeiről dr. Lits Józseffel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei elnökével beszélgettünk, aki az elmúlt időszakban is mindvégig tartotta a kapcsolatot a hozzá kérdésekkel forduló vállalkozókkal.

– Nem szerencsés, hogy a felmérés megosztotta a fizikai és nem fizikai állományt – vélekedett a megyei VOSZ-elnök.

– A fizikai dolgozóknál eleve direkt utasításrendszer a jellemző, ahol kevesebb részletbe menő tájékoztatást adnak. Egy irodában párbeszéd zajlik, így jobban át tudják beszélni a feladatokat, így inkább átlátják a helyzetet, és jobban átérzik annak súlyát és munkahelyükre gyakorolt hatását. Különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál arra is rálátásuk van, mit tesz a vezető annak érdekében, hogy a cég, így az ő munkahelyük is hosszú távon fennmaradjon, és minél kevesebb veszteséggel vészelje át a helyzetet. A nagyvállalatoknál viszont szintén a direktebb utasítások jellemzők, így ott sem érzik annyira magukénak a dolgozók a szervezetet, melynek ők is építőkövei – mutatott rá.

– Az emberséges hozzáállás pedig a vezetőségnek is érdeke, különben számolhat vele, hogy a válsághelyzetet követően a dolgozó otthagyja a céget. Az egy dolog, hogy sokan munkanélkülivé váltak, de azt is látni kell, hogy a pandémia megszűnésével intenzív munkaerő-kereslet mutatkozik. Még az én munkatársaim is jelezték, hogy bizony őket is megkeresték máshonnan, de mivel szeretnek nálam dolgozni, nem váltanak munkahelyet. A munkáltatói tisztességes hozzáállás is alapvető fontosságú. Látni kell, hogy azok a lehetőségek, amiket a kormány nyújt a nehézségek könnyítésére, csak szabályosan kezelhetők, és az állam a munkavállalót segíti azzal, hogy a társaság működését, likviditását fenn kívánja tartani, ami elemi érdeke mindenkinek.

– Az információmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy online világban élünk, eleve nagyon sok helyről kapjuk napi szinten a híreket, internetről, tévéből, rádióból. Így alapból sokkal informáltabbak most a munkavállalók, mint akár egy évtizede. Ez igaz a fizikai állományra is, melynek elégedetlenkedése leginkább szintén a direkt utasításrendszer jellemzőiből adódik, nyilván nem beszélnek meg velük úgy mindent, mint ahol napi értekezletet tartanak – fejtette ki véleményét dr. Lits József.